Éjjeli fagy

akkor áll be, ha a hőmérséklet éjjel 0° alá száll. Különösen mezőgazdasági szempntból fontos, mert a növényzetre káros hatása van. Csendes, derült idő legjobban kedvez az É. keletkezésének, mert ilyenkor a talaj erősen lehül. Bekövetkezését meglehetős biztossággal várhatni akkor, ha a levegő harmatpontja este 0° alatt van. Ellenkező esetben nem kell É.-tól tartani. Lang K. 1879-1888. évekről München számára a 4 kritikus hónapban (ápr., máj., szept., okt.) meghatározta a harmatpontot az esti 8 órai időpontban és azt találta, hogy a hőmérséklet éjjeli minimuma a 8 órai harmatponttal teljesen egyezik. A harmatpont tehát megbizható alap az É. prognózisára. A gyakorlatban a harmatpontot az August-féle pszichrométer v. más higrométer segítségével lehet meghatározni (l. harmatpont). Ha p. az esti órákban a száraz hőmérő 9°-ot, a megnedvesített pedig 5°-ot mutat, akkor É. várható, mert a harmatpont 1,4°. Párás levegő és felhők védő burokként szerepelnek és a talajt megóvják a tulságos lehüléstől, miért is a vegetáció védelmére mesterséges felhőket idéznek elő. Az indiánok nedves szalmát dobnak a tüzre és a fejlődő párás füstfelhők megvédik ültetvényeiket az É.-tól. Sok esetben már sikerült a szőllőt a májusi fagyok ellen ily módon megvédeni. Szükséges azonban a füstfelhőket éjjel - még mielőtt a hőmérséklet a fagypont alá sülyed - előidézni és azokat még reggel napkelte után is fentartani, mert a hőmérséklet gyors változása megrontja, amit a fagytól megmenteni sikerült (Chambrelent, Comptes-Rendus, 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon