Éjszaki
Károly, szépirodalmi iró, a Petőfi-társaság tagja, szül.
Bakony-Rédén, Veszprémm., 1818 okt. 2., tanult a tatai gimnáziumban, s
bölcsészetet a pozsonyi akadémián és a pesti egyetemen, jogot a győri akadémián
hallgatott s a mérnökséget végezte Pesten, és mint mérnök telepedett meg
fehérmegyében. A szabadságharcz alatt Csányi László oldalán működött, az
abszolut kornak első éveiben pedig az irodalom terén foglalkozott. Még 1848.
irta Szerelem és toborzás és A szomszédság delejzete c. vigjátékait, amazt a
nemzeti szinház elfogadta előadásra, de a bekövetkezett változások miatt nem
került szinre. Az 50-es évek elején irta: A szerelemféltés iskolája, Egy éj a
Bastilleban, Páris almája, Cydoni alma, Egy lengyel követ Budán, Gyámság, aggság
c. vigjátékokat és a Pörös kerítés c. bohózatot. Ezek közül a Cydoni alma 3
felv., szini beszély 1855. Pesten önállóan is megjelent, 1868. ápr. 19. a
nemzeti szinház is előadta s azóta műsoron is maradt. A Magyar könyvesház pedig
1879. ujra lenyomatta. Pár évi termékeny irói munkássága után, mikor a
munkaviszonyok ismét javultak az országban, ujra mérnöki gyakorlatához látott
Fehérmegyében, ahol 1860-61. főjegyzői és 1865-1867. főszolgabirói tisztet is
viselt. 1867. a közmunka- és közlekedésügyi miniszteriumba nevezték ki
főmérnökké, később mint a m. államvasutak főfelügyelőjét Kolozsvárra helyezték,
a hol jelenleg is működik. 1858 óta ritkábban ir, csak egyes cikkekkel,
költeményekkel keresi fel olykor szépirodalmi lapjainkat (Szépirod. Közlönyt, Otthont,
Koszorut, Kolozsvárt, Ország-Világot, Főv. Lapokat stb.). Kiváló része volt
azonban a Petőfi-társaság megalakításában 1877., mely intézet őt alelnökévé is
választotta. - V. ö. Szinnyei M. Irók Élete és művei. II.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|