Ékítmény
Több darabból
összeillesztett, tehát szerkezeti jellegü művészeti alkotásoknak, mint az
építménynek, butornak és egyéb használati tárgynak ékítésére szolgáló sokféle
forma. Eszerint az É. csakis járulék és nem lényeg s mint ilyen alá van
rendelve a tárgynak; föladata, hogy mikor ékesít, ugyanakkor alkalmazkodjék is.
Minthogy szerkezeti alkotmányokat ékesít, az alkalmazkodásnak első és legfőbb
szabálya, hogy a szerkezet fölött ne uralkodjék, hanem azt minél hathatósabban
kiemelje. Ha tehát a szerkezet olyan, hogy a tárgynak célját, rendeltetését
kifejezi, ez esetben a jól alkalmazott É. ezt a kifejezést még inkább fokozni
fogja. Szóval, helyes az É., ha összhangban van a tárgy alkatával és
rendeltetésével. További föltétel, hogy az anyagot, melyből készül, ne
hazudtolja meg, hanem mindenben megfeleljen az anyag sajátságainak, kivált
pedig a kimunkálásban. A mondottakból önként következik, hogy az É. az ékített
tárggyal benső, szerves kapcsolatban van; midőn annak szerkezeti alkotását
kiemeli, ugyanakkor annak mintegy alkotó elemét látszik képezni, l. Diszítés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|