elektroncső

Légüres csőbe épített elektródrendszer, mely izzókatódból kibocsátott elektronok mozgásának irányítása alapján működik. Legegyszerűbb a kételektródos elektroncső, más néven vákuumdióda. A háromelektródos elektroncsőben, az ún. triódában a harmadik elektród, az ún. rács a katód és az anód között helyezkedik el. Ez rendszerint néhány fémszálból v. fémszitából áll. A katódból kilépő elektronok a rácson keresztül juthatnak el az anódra. Ha a rács a katódhoz viszonyítva pozitív, akkor segíti, ha pedig negatív, akkor fékezi az elektronok anódra jutását. Ily módon a rácsra vitt feszültséggel szabályozni lehet az anód áramát. Ha ellenállást kötünk sorba az anóddal, akkor ezen az ún. munkaellenálláson már kis rácsfeszültségváltozás hatására is igen nagy feszültségváltozás jöhet létre. Ily módon a trióda alkalmas feszültségváltozások felerősítésére, szemben a tranzisztorral, amely jellegzetesen áramerősítő kapcsolási elem. Több rácsos elektroncsővek is vannak; ezeket is a számok görög nevei alapján jelölik (tetróda, pentóda, heptóda). Két elektroncső is lehet egyazon üvegbúrában (ikercsövek). Az elektroncsöveknek vannak bizonyos előnyeik a félvezető diódákkal és a tranzisztorokkal szemben (záró irányú anódfeszültség esetén teljes lezárás, viszonylag kis zaj, aránylag nagy hőmérséklettűrés). de a félvezetők a legtöbb területen kiszorították őket a használatból.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• elektron
• mozgás
• elekrtód
• katód
• anód
• feszültség
• áram
• ellenállás
• tranzisztor
• félvezető
• dióda