Élelmiszerek

igy nevezzük azon terményeket, melyeket az élet fentartása céljából nyers állapotban, sütve, vagy főzve élvezünk. Az E. emészthetőségétől és tápláló erejétől függ azok értéke. Ily szempontból következő fokozatban sorolhatók elő: tej, tojás, hus, hüvelyes főzelékek, gabonanemüek, gombák, zöld-főzelékek, gyümölcs. Az italok közül a bor és sör étvágyat ingerlő hatásuk folytán fontosak s miután a vérkeringést élénkítik, vérszegényeknél v. erős munka által terhelt egyéneknél ajánlhatók. Csekélyebb értéke van a likőr és pálinkának, mely sajnos, olcsóságánál fogva a szegényebb sorsuak szeszes itala. Minthogy az É. szerves testek, melyek a levegő behatása folytán romlásnak indulnak, fontos azoknak gyors felhasználása v. befőzés, besózás, aszalás, légnemü-elzárás, olajba v. ecetberakás általi konzerválása. A fris É. leggyorsabb közvetítője az u. n. hetivásár, melyet nagyobb helységek piacain a hét bizonyos napjain szoktak tartani; de mivel az É. jóságát nyilt tereken az időváltozás csökkenti, ujabb időben nagyobb városok közélelmezési árucsarnokokat állítottak fel, ahol az É. födött helyiségben jönnek forgalomba.

Az É.-ek jelentősége jogi szempontból; a) közfogyasztás tárgyait képező és elárusításra vagy szétosztásra szánt É. ártalmas anyagokkal kevertetés ellen, btőjogi védelem alatt állanak. Aki az ily É.-t az egészségre ártalmas anyagokkal keveri vagy keverteti, ugyszintén aki ekként meghamisított vagy életveszélyes É.-et elárusítás v. szétosztás céljból boltjában, raktárában vagy más áruhelyen tart, közegészség elleni vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal és 100-1000 Frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (btkv. 314. §.). Nem mondhatni, hogy ez, s a létező rendészeti intézkedések a közegészség igényeit teljesen kielégítenék; nevezetesen egy oly törvénynek megalkotása, milyen a német 1879-iki u. n. Nahrungsmittelgesetz (Gesetz betreff den Verkehr mit Nahrungsmitteln, Geunssmitteln und Gebrauchsgegenständen 1879 máj. 14.), élénk szükséget pótolna, amely amellett, hogy a forgalmat állami felügyelet alá helyezné, kellő intézkedéseket tartalmazna az élelmi, élvezeti s más használati cikkeknek utánzása, meghamisítása s különösen a közegészségre veszélyes meghamisítása s az ily cikkeknek árulása s forgalomba hozatala ellen. b) Élelmi s élvezeti cikkeknek ellopása, ha a lopott tárgy értéke 2 frtot meg nem halad, s a lopást büntetté minősítő valamely körülmény fenn nem forog, nem esik a lopást büntető törvény sulya alá, hanem csak tulajdon elleni kihágást képez, s 8 napig terjedhető elzárással büntetendő. Eljárásnak csak a sértett fél indítványára van helye (kbtkv 126. §.; ez a német u. n. Mundraub).

Forrás: Pallas Nagylexikon