Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Életműködés... ----

Magyar Magyar Német Német
Életműködés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Életműködés

az élő szervezetek azon változásai melyek nem élő testeken jelen nincsenek, csak élő lényeken jelentkeznek s ezek létezésének feltételei. Sokszor igen nehéz megkülönböztetni az élő testeken jelentkező változások közül azokat, melyeket mint természeti testek elszenvednek azoktól, melyek rajtuk mint élő testeken lefolynak. Az É.-ek az élő testeket alkotó protoplazmában folynak le, azért legkönnyebben a protoplazmán is tanulmányozhatók. Mindenekelőtt tapasztalták, hogy az élő protoplazmában, élő testekben folytonos nedvkeringés van. Az e nedvben oldott légnemü és szilárd anyagok környezetük anyagaival folytonos csereviszonyban vannak, amely miatt anyaguk a keringő nedvből az élő testbe és viszont, ömlik. Ez az anyagforgalom az élő testben, mely a lélekzés, táplálkozás és kiválasztás életműködésében nyilvánul. A keringő nedvbe kivülről fölvett anyagok az ebben már jelen volt anyagokra kémiai hatást gyakorolnak, valamint az élőtestbe a keringő nedvből átment anyagok a test alkatrészeiben, s ezek a felvett anyagokban okozhatnak változást. E változásokkal, a lélekzéssel, táplálkozással és kiválasztással együtt járó oxidációval, hőfejlesztés, esetleg villamfejlesztés is jár. Külső behatások alatt az élőtestben tömegmozgás is szokott beállani. Ilyen külső behatások, nyomás változások az élő testet környező közegben, idegen, szilárd testek által okozott lökések, hőmérséki ingadozások, a fény, villamosság és vegyi befolyások. Mindezek kisebb-nagyobb mértékben ingerei az élő protoplazmának, befolyásuk által összehuzódást s ennek következtében alak- v. éppen helyváltozást is okoznak. Az összehuzódás tehát éppen olyan É., mint az anyagforgalom vagy a hőfejlesztés. Hogy összehuzódás, kontrakció létrejöhessen, erre inger szükséges, mely az élő protoplazmát izgalomban hagyja. Ugyanez inger összehuzódáson kivül az élő testekben még érzést is támaszt, mint egy további É.-t.

Ezeken kivül É. még a szaporodással és növéssel járó változások is. Minden élő test hasonló élő testtől származott, akár egyszerü oszlás, akár más élő testtől való előzetes érintkezés utján keletkezett. Élőtest mindenkor más élő testtől való leválás utján jön létre, amiből természetesen nem következik, hogy minden élő test képes más élő testet nemzeni. É. tehát a nemzés is, melyet közvetlenül, mint további É. a növekedés követ. A nemzett uj élőlény növekszik terjedelmében, gyarapszik sulyában azáltal, hogy több anyagot vesz fel kivülről magába s hasonít át, mint amennyit kiválaszt. Külön É. még a fejlődés is, mely a növekedéssel nem azonos folyamat. A növésnél egynemü alakelemek nagyságban és számban gyarapodnak, mig a fejlődésnél egynemű alakelemekből különnemű alakelemek képződnek. Sajátszerü külön É. végre az öröklékenység is, midőn élőlény a tőle lehasadt, az általa nemzett élőlényre tulajdonságokat átruház anélkül, hogy ezeket maga elveszítené. - Ezek az élőlényeken észlelhető élettünemények, ezek együttesen jellemzik az életet; csupán az érzőképességet szokás mint az állati protoplazma oly tuladjonságát felemlíteni, melyet a növényi protoplazma nem bir, végelemezve azonban e megkülönböztetés is tarthatatlan.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is