elliptikus pálya (ellipszis)

ha egy kúpot az alaphoz képest különböző helyzetű síkokkal metszünk ún. kúpmetszeteket kapunk. Ha a sík merőleges a kúp tengelyére, úgy a metszet természetesen kör alakú. Ha azonban a síkot kissé megdöntjük, akkor hosszúkás, zárt, a körhöz hasonlóan igen magas fokon szimmetrikus síkgörbéket kapunk, amelynek két fókusza van. Az ellipszist úgy is definiálhatjuk, mint olyan pontok sorát, amely a két fókusztól mért távolságaik összegét tekintve mindig ugyanazon eredményt adják. Az égi testek többsége olyan ellipszis alakú pályán kering, melynek egyik gyújtópontjában egy másik, nagy tömegű égitest foglal helyet. Az ilyen elliptikus pályamozgásokat Kepler törvényei írják le. Ha a metsző sík párhuzamos a kúp egyik alkotójával, úgy az ellipszis egyik vége eltűnik a végtelenben, és a parabola nevű nyitott görbét kapjuk. Még nagyobb hajlásnál a parabola "kinyílik" és hiperbola keletkezik. Míg a bolygók az ellipszis (ritkán kör) pályákat "kedvelik" az üstökösök tekintélyes része parabola illetve hiperbolapályán mozog. Ez azt jelenti, hogy visszatérni csak az ellipszispályán mozgó ún. periódikus üstökösöket látjuk, a hiperbola és a parabolapályán "keringőket" csak egyszer üdvözölhetjük a Nap illetve a Föld közelében .

Kapcsolódás

• Kepler
• hiperbola
• Kepler törvényei