Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
élővilág ev... ----

Magyar Magyar Német Német
élővilág ev... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

élővilág evolúciója

Az élet kialakulása és fejlődése a Földön. A legrégebbi földi kőzetek tanúsága szerint a Föld több mint 4,5 milliárd éves. Ekkor alakult ki a Föld szilárd kérge, majd a napsugárzás hatására az illékony anyagokból létrejött az őslégkör, amely előbb semlegessé, majd oxidálóvá vált. Ez lehetővé tette az ősóceán kialakulását. A fejlődés legfontosabb tényezője a Nap ultraibolya-sugárzása volt. Ez reakcióképessé tette az őslégkör molekuláit, és így létrejöhettek a legelső szerves szénvegyületek. Ezek az ősóceánba kerültek, belőlük jöttek létre később a makromolekulák. Az első anyagi rendszerek (amelyek önreprodukcióra, önfenntartásra és önszabályozásra váltak képessé) lettek a legelső élő rendszerek. Kialakulásuk mintegy 4 milliárd évvel ezelőttre tehető. A Nap ultraibolya-sugárzásának volt egy másik hatása is. A sugárzás az őslégkör vízmolekuláit hidrogén- és oxigénmolekulákra bontotta fel. Az oxigénmolekulák egy részéből ózonmolekulák alakultak ki, amelyek a Földtől 25 km-re védőrétegben halmozódtak fel. A védőréteg vastagodása fokról fokra csökkentette az ultraibolya-sugárzás hatását. Időközben azonban a primitív élő rendszerekben kialakult a fotoszintézis. Ez a folyamat folytatta az abbamaradt vízdisszociáció oxigéntermelését. Az ózonréteg egyre vastagodott, míg végül az élet elterjedhetett a felsőbb vízrétegekben is, sőt egy idő múlva a szárazföldön is. A földi légkör oxigéntartalma szinte teljes egészében biológiai eredetű. A felhalmozódó oxigén tette lehetővé a biológiai oxidáció kialakulását, amely az energiatermelés hatékony módszerévé vált. Az első élőlények a mai baktériumokhoz és kékmoszatokhoz hasonlíthattak. Közös néven ezeket az élőlényeket prokariótáknak nevezzük, mert sejtjeikben nincsenek elkülönült sejtmagok, nincsenek szintestjeik és mitokondriumaik sem. A legősibb eukarióta élőlények ősi ostorosmoszatok lehettek, amelyekből kialakulhatott a növény- és az állatvilág. A Földön azonban kb. 1 milliárd évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a moszatszerű egysejtű szervezetekből többsejtű élőlények keletkezzenek. A legősibb ilyen nyomok 1-1,5 milliárd évesek. Jól megőrzött leletek viszont mindössze 600 millió évesek. A növények és az állatok evolúciója eltért egymástól. A növénytörzsek rendkívül hosszú időben, szétszórva jelentek meg egymás után, a földtörténeti korai őskortól a középkor végéig tartott kialakulásuk. A gerinctelen állatok törzsei viszont a földtörténeti őskor és ókor határán szinte egyszerre jelentek meg. Mai ismereteink alapján az ősszájúak és az újszájúak közös őstől származhattak. Ettól az őstől eredhettek a férgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak, a tüskésbőrűek és a gerincesek ősei, a gerinchúrosok. Az élővilág fejlődése során először a növények hódították meg a szárazföldeket. Erre a földtörténeti ókor során adódott lehetőség. Az első szárazföldi növények az őscserjék (primitív ősharasztok) voltak. Az állatvilág evolúciójában a szilárd váz kialakulása jelentett nagy előrelépést. Ez összefüggött a ragadozó életmód megjelenésével. A földtörténeti ókorban a vázzal védett háromkaréjúak (ősi ízeltlábúak) terjedtek el legjobban. Benépesítették a tengereket. Az ekkor kialakult páncélos őshalak voltak a legősibb gerincesek. A gazdag növényvilág egyre több állatnak adott életlehetőséget. Először a rovarok és a soklábú ízeltlábúak, majd a gerincesek is meghódították a szárazföldet. A csontos halakból bojtosúszójú halak, majd őskétéltűek fejlődtek ki. Belőlük alakultak ki az első, igazán szárazföldi gerinces állatok, az őshüllők. Hatalmas termetű fajaik az ősharasztokkal és a nyitvatermőkkel együtt uralták a földtörténeti középkorban a szárazföldeket. Később, a középkor végén kipusztultak a hatalmas termetű őshüllők, és a kis termetű rokonaikból kialakuló ősmadarak és ősi emlősők fejlődtek tovább. Jobban alkalmazkodtak a környezethez. A növények közül is a fejlettebb nyitvatermők, majd a zárvatermők foglalták el a szárazföldeket. A földtörténeti újkorban a jégkorszakok alakították ki napjaink élővilágát.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is