Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
ember evolú... ----

Magyar Magyar Német Német
ember evolú... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

ember evolúciója

Az ember kifejlődése az ősi főemlősökből. Az embert az élővilág legfejlettebb tagját, rendszertani szempontból a majmokkal együtt a főemlősök közé soroljuk. A főemlősök fejlődése mintegy 80 millió évvel ezelőtt kezdődhetett meg. A legősibb elődök a ma élő félmajmokhoz hasonlítottak, ide soroljuk pl. a mókuscickányt. A magasabb rendű, emberszerű majmok csoportjába a keskenyorrú és a szélesorrú majmok tartoznak. A szélesorrú majmok jellegzetes képviselői a páviánok és a rhesusmajom. Keskenyorrú majmok a ma élő emberszabású majmok: a gibbon, az orángután, a csimpánzok és a gorillák. Ezeken a majmokon sok vonatkozásban kimutatható az emberrel való rokonság. Mai ismereteink szerint az emberszabású majmok és az emberfélék fejlődése kezdetben közös volt, majd több mint 10-15 millió évvel ezelőtt az ősi emberszabású majmok fejlődése levált az emberréválás fejlődési vonaláról. A legrégebbi, biztosan emberféle előd a Ramapithecus, amely 10-12 millió éves. Hazánkban is találtak 10 millió éves majomleleteket. Ezek közül a Rudapithecus hungaricus a Ramapithecusok rokona. Az emberfélék fejlődésének következő képviselői az Australopithecusok voltak. A legrégebbi ilyen lelet mintegy 6 millió éves. Minden kétséget kizáróan emberfélék. E leletekkel együtt feltártak olyan maradványokat is, amelyek közelében 2-3 millió éves kőeszközök is voltak. Ezt a leletet ma homo habilisnak nevezik, és ezt tartják a legősibb emberi leletnek. A homo habilisból alakulhattak ki az első homo erectusok, melyek első leleteit már régebben feltárták (jávai és pekingi ember). Ma már ezeknél sokkal ősibb homo erectusokat is felfedeztek. A hazánkban feltárt vértesszőlősi ember valószínűleg már átmenetet képez a fejlettebb emberfaj, a mai ember, a homo sapiens felé. Ennek a fajnak a származása még ma is kevéssé ismert. Sokáig azt tartották, hogy a késői Neander-völgyi ember volt az "ősember". Kiderült, hogy ez a típus homo sapiens alfaj, vagyis a ma élő emberekkel egy fajba tartozik. Így a homo sapiens ősét a korai neander-völgyiek és elősapiensek valamelyikében kell keresni. Ezek az embertípusok 100 000-200 000 évvel ezelőtt már éltek. Belőlük alakulhatott ki a jégkorvégi ember, melynek legismertebb lelete a cro-magnoni ember. Ez volt a ma élő emberek közvetlen elődje. A ma élő emberfajták kialakulása már a crö-magnoni ember megjelenése után indulhatott meg, több tényezőre vezethető vissza, amelyek között a szelekció, a mutáció, az eltérő környezeti tényezők és az elszigetelődés egyaránt előfordul. A mai emberfajták: a veddo-ausztralid. az europid, a mongolid és a negrid teljesen egyenértékűek, az őket megkülönböztető sajátosságok alárendelt jelentőségűek. Az emberi evolúció egyik legnagyobb hajtóereje az eszközkészítés megjelenésével a társ. evolúció hatása volt. Az eszközkészítés és a beszéd visszahatott a biológiai folyamatokra, nagymértékben fejlesztette az agyvelőt. Az ember evolúciója mai tudományos megítélésében úttőrő szerepe volt Charles Robert Darwin angol természettudósnak, aki elméletét a fajok eredetéről és az ember származásáról írt műveiben fejtette ki.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is