Ének Pannonia megvételéről
a legrégibb magyar históriás énekek egyike, mely 42
négysoru, ősi nyolcasokból szerkesztett strófában azt beszéli el, mint vette
meg az Erdély felől beköltözött magyarság vezére, Árpád, a Veszprémben székelő
lengyel hercegtől az országot fehér lovon, aranyos féken és nyergen. A döcögős
verselésü költemény a XVI. század első felében készült, s ha igaz - a mint igen
valószinü - hogy egy külön fenmaradt versvég ehhez tartozik, akkor Csáti
Demeter volt a szerzője, ki a Szilágyságban irta, «mikort nagy bu vala
Magyarországban». Talán a mohácsi vész után. Csátiról tudjuk, hogy 1502/3-ban a
krakói egyetem hallgatója volt. Az énekben vannak némely tudákosságok, p. hogy
Des onnan kapta volna nevét, mert őseink ama helyen háromszor Deust kiáltottak;
de vannak ősrégi részletek is (alliterációs sorok stb.), melyek arra mutatnak,
hogy Csáti előtt egy eredetibb szerkezetü régi történeti ének volt; maga az
anyagául szolgáló monda mindenesetre régi. Eredeti kézirata lappang. A mult sz.
vége felé másolta le Subich itélőtáblai biró, s e másolatból ismerte meg Pray
György a történetiró, ki 1774. említé először. Révai Miklós tette közzé Elegyes
versei függelékében 1787. s aztán többen is foglalkoztak vele. Kiadta a Régi M.
Költők Tára I. és II. kötetében, Szilády Áron jegyzeteivel. Legujabban Széchy
Károly foglalkozott vele: A pannóniai ének. Irodtört. Közlemények II.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|