(Oscines), a Verébalkatuak (Passerinae rendjének egyik
alrendje. 10 elsőrendü evezőtollal, az első a legrövidebb, durványos v. egészen
hiányozhatik is, a másodrendü evezőtollak száma ritkán több mint 9, alsó
gégefejökön teljesen kifejlődött 5-6 pár izommal ellátott éneklőkészülékük van.
Ide a legkitünőbb éneklők tartoznak. Az igazi énekesek hazája a mérsékelt égöv,
kivált Középeurópa és igy hazánk erdei rétjei, szántóföldjei, ligetei
visszhangzanak emadarak dalától. Hazánkban mintegy 124 faj él. Könnyebb
áttekintés végett a csőrük alkotása szerint szokták csoportokra felosztani: a)
Kupcsőrüek (Conirostres), melyeknek csőre erős, kupalaku, vége felé hirtelen
vékonyodó. Többnyire magvakból élő kis madarak. Ide tartoznak a szövő madarak
(Ploceidae, az amerikai Tanagridák, a keletindiai Pittidák, pintyfélék
(Fringillidae) a cinkefélék (Paridae), pacsirtafélék (Alaudidae) családjai. b)
Árcsőrüek (Subulirostres), többnyire rovarevő, hosszu, finom csiptetőre
emlékeztető, egyenes csőrü és többnyire költőző madarak. Családjai: a
billegetőfélék (Motocillidae), a fülemülefélék (Sylviidae), a csattogányfélék
(Accenturidae), az ökörszemfélék (Trogloditydae) és a rigófélék (Turdidae). c)
Hasadtcsőrüek (Fissirostres), rövidcsőrü madarak, melyeknek széles szája
egészen a szemek aljáig tátható és igy a rovaroknak röptükben való elfogására
kitünően alkalmas; gyenge lábuak, ügyetlen járók. Ide csak a fecskefélék
(Hirundinidae) családja tartozik. d) Vékonycsőrüek (Tenuirostres), a csőr
vékony és hosszu. Többnyire tropikus madarak. Családok: mézevők (Meliphagidae)
a napmadarak (Nectaridae), a fakuszók (Certhiidae) és Epimachidák. e)
Fogascsőrüek (Dentirostres), melyeknél a csőr felső káváján a hegyénél
kisebb-nagyobb fogak vannak. Ide tartoznak: a gébicsfélék (Laniidae) és a
légykapók (Muscicapidae) családja. f) Vastag vagy nagycsőrüek (Magnirostres),
csőrük erős és nagy. Családok: seregélyfélék (Sturnidae), sárgabegyfélék
(Oriolidae), paradicsommadarak (Paradiseidei) és a varjufélék (Corvidae). (L.
ezeket külön-külön).
Midőn az emberi hang utánzására szolgáló hangszerek teknikai
tökéletessége mindjobban kifejlődött, a zeneköltők nem is mulasztották el azok
különféle kombinációival a különféle madárhangokat, madáréneket is utánozni s a
zeneirodalomban a legnagyobb mesterek sem vetették meg azoknak polgárjogot
biztosítani műveikben. E tekintetben legyen elég csak Beethoven
Pastoral-szimfoniájára, Haydn J. Négy Évszak cimü oratóriumára, Berlioz
Trójaiak, Wagner Trilogiájának Siegfried részére, Liszt Szent Ferenc
beszélgetésére a madarakkal, Schumann Madár mint próféta cimű művére stb.
utalni.
Forrás: Pallas Nagylexikon