Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Építési köl... ----

Magyar Magyar Német Német
Építési köl... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Építési költségvetés

előzetes kiszámítása az építési költségnek, vagyis annak az összegnek, melybe egy épület megépítése kerül. Az É.-ek részletesek vagy hozzávetőlegesek (átlagosak).

A) Részletes építési költségvetés.

A részletes É.-nek táblázatos kimutatásban a lehető legnagyobb pontossággal kell az összes építési költségeket feltüntetnie. Egyik főkelléke tehát, hogy belőle kihagyni - akarva vagy akaratlanul - nem szabad semmit. Teljes tájékozást kell nyujtania az építő szerkezetek minőségéről, a munkanemekről, az anyagokról ugy minőségük, mint mennyiségük tekintetében. E célból hozzá a teljes tervrajzot kell mellékelni, melybe az egyes méretek számjelei (az u. n. kotirozás) pontosan be legyenek irva és a használandó szerkezeti anyagok minősége (p. kő, fa, falazás, gipsz stb.) lehetőleg külön-külön szinekkel jelezve. A részletes költségvetés tartalmazza a méretkimutatást, vagyis az építő szerkezeteket és munkanemeket minőségük szerint osztályozva, terjedékük és mennyiségük meghatározásával; az árelemzés (l. o.) utján meghatározott egységárakat (l. o.) és végre az egyes tételek összegeit.

A méretkimutatás az épület kivitelén közreműködő mesterségek cimei szerint oszlik egyes fejezetekre. E mesterségek lehetőleg oly sorrendben neveztetnek meg, amilyenben reájuk az építés végrehajtása közben szükség van és a következők: 1. Földmunka; 2. kőművesmunka, ahova tartoznak a falazások, boltozások, vakolások, burkolások, elhelyezések és esetleges bontások; 3. kőfaragó munka; 4. vasmunkák (vasgerendák, kötővasak, szerelvények és különböző öntvények); 5. ácsmunka; 6. födelező munka; 7. bádogos és rézműves munka; 8. aszfaltozó munka; 9. szobrászmunka; 10. asztalosmunka; 11. lakatosmunka; 12. mázoló munka; 13. üvegesmunka; 14. szobafestő munka; 15. terazzo, granitto és mozaik burkolatok; 16. vizvezetés; 17. gázvezetés; 18. klozetek; 19. fütés és szellőztetés; 20. takaréktüzhelyek; 21. aranyozó munka; 22. kárpitos munka; 23. villamos csengők és beszélő csövek; 24. kövező munka; 25. egyéb munkák, p. villámhárítók, ablakredőnyök vagy olyan munkák, melyek valamely szabadalomhoz kötvék.

A részletes költségvetések rendesen a következőleg rovatolt papirra iratnak:

[ÁBRA]

A mennyiség rovatába irják a darabszámot is, ha valamely tárgy darabszám szerint lesz felsorolva; a mértékegység köbméter, négyzetméter vagy folyóméter. A részletes költségvetés összegéhez még «előre nem látható» kiadások cime alatt a költségvetésnek 3-5 %-át szokás hozzáadni, azonkivül az építésznek a tervezésért, művezetésért és elszámolásért járó tiszteletdiját, a bélyegköltségeket s a bokréta-ünnep költségeit, és az igy kapott összeg az összes építési költségeket fogja megadni.

B) Hozzávetőleges (átlagos) építési költségvetés.

Erre akkor van szükség, hogyha egy épület építési költségeiről csak nagyjában akarjuk magunkat tájékoztatni, vagy ha csak terv-vázlatok és nem teljes épülettervek állanak rendelkezésünkre. A hozzávetőleges E. kétféle lehet. Az egyik mód körülbelül megegyezik a részletes É.-nél követett eljárással, de attól abban különbözik, hogy méretkimutatása nincs is bizonyos munkák összegezve együtt számíttatnak. P. a falazás a vakolással együtt köbméterekben számíttatik; a párkányok kirakása és vakolása a homlokzatvakolással együtt négyzetméterekben, a födélszékek héjjazatukkal együtt, a födémszerkezetek a padozattal és az alsó vakolással együtt szintén négyzetméterekben lesznek számítva stb. Az ily költségvetések főleg arra valók, hogy megtudjuk azt az összeget, melynek határain belül a munkát kiadhatjuk. A másik, még egyszerübb mód az, mikor az építési költséget az épület beépített területe négyzetméterének vagy köbméterének egységára után határozzuk meg. Ily esetek akkor fordulhatnak elő, ha p. tervvázlatok alapján csak azt akarjuk megtudni, hogy építés esetére mekkora tőkére lesz szükségünk, és ha az épület hasznothajtó (bérház), hogy körülbelül mennyit fogna jövedelmezni. A négyzet vagy köbméter egységárát már végrehajtott épületek költségeiből állapítjuk meg, mely eljárás oly helyeken, hol az anyag- és munkaárak rövid időközökben nagy hullámzást nem szenvednek és az épületek magasságviszonyai körülbelül egyenlők (mint p. a fővárosokban), meglehetős pontos eredményt mutathat föl. A négyzetméteres számításnál csak a tiszta beépített területet vesszük alapul - tehát nem számítjuk a beépített területbe az udvarokat és a világító udvarokat - a köbméteres számításnál pedig az igy kapott négyzetmétert szorozzuk a pince talajától a főpárkány éléig terjedő magassággal. Budapesten egy földszintes épület négyzetmétere körülbelül 35-50 frt, emeletesé 80-110 frt, két-három emeleté 130-160 frt. Emeletes házak köbmétere 8-10-12 frt. A köbméteres számítás szerint szerkesztett hozzávetőleges E.-k rendszerint jobb és biztosabb eredményt mutatnak föl, mint a négyzetméteres számítás szerint készült átlagos költségvetések.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is