hegyes vidéken a vizfolyások legapróbbika, melyet azonban
rendszerint állandó forrás táplál. Alföldünkön viszont azon, sokszor
jelentékeny szélességü vizfolyásokat nevezik igy, melyeket valamely folyó
árvize táplál, vagy melyek a hegyek lábánál koronként összegyülni szokott
belvizek levezetésére szolgálnak; az ottani erek tehát időszakonként teljesen
szárazak. Egyébiránt több kisebb-nagyobb patak is viseli nevével összekötve az
ér elnevezést. - Ér (bány.). A hasznosítható ásványok különleges telepekben
találhatók, ezek között nagyfontosságuak az erek, melyek különféle ásványokkal
betöltött hasadékok, tehát mindig fiatalabbak, mint az őket körülfogó kőzet,
mert ennek már léteznie kellett, midőn a hasadék képződött. Az ereket nagyjában
tekintve táblaalaku képződményeknek lehet nevezni, mert kiterjedésük szintes
irányban és lefelé mindig sokkal nagyobb, mint vastagságuk. Az ér kiterjedését
szintes irányban csapás-nak nevezik, és avval a szöggel mérik, melyet a
délvonallal alkot. A kiterjedést lefelé dőlés-nek nevezik, és avval a szöggel
mérik, melyet a csapásra merőlegesen álló dőlésvonal a csapásra merőleges
szintes vonallal alkot; a dőlésszöggel megemlítik mindig egyszersmind az
égtájt, mely felé a dőlés vonala fekszik: p. egy északi csapással biró ér
dőlése fekhetik keletre v. nyugatra. v. pedig függőleges is lehet. Az ér
hasadékát kitöltő anyagra nézve megkülönböztetünk: 1. Kőzetereket, p. gránit-,
porfir-, bazalt-ereket. 2. Ásványereket, p. agyag-, quarc-, mészpát-ereket. 3.
Érces ereket, melyek különös figyelmünkre méltók, amennyiben hasznosítható érceket
tartalmaznak, és e tartalom szerint arany-, ezüst-, réz-, ólom- stb. ereknek
neveztetnek. Kőszenet, barnaszenet és konyhasót sohasem lehet erekben találni.
Az ér nemes, ha gazdag érceket tartalmaz; jó reménységü, ha már valahol
nemesnek találták. Az ér csapása független a mellékkőzettől, de gyakran ugy
találjuk, hogy egyidőben képződött erek ugyanegy hegységben egyenlő csapással
birnak, tehát egyközüek. Az erek vastagsága is nagyon sokféle, a nagysági
aranyerek papiros vastagságuak, a körmöci főér pedig 40 m. vastag; rendesen
azonban 10 m. vastagság már ritkaság. V. ö. Serlo Albert. Bergbaukunde 1873. -
Ér, a növénylevelében l. Levélerezet. - Ér az orvostanban, l. Erek.
Forrás: Pallas Nagylexikon