Ér

hegyes vidéken a vizfolyások legapróbbika, melyet azonban rendszerint állandó forrás táplál. Alföldünkön viszont azon, sokszor jelentékeny szélességü vizfolyásokat nevezik igy, melyeket valamely folyó árvize táplál, vagy melyek a hegyek lábánál koronként összegyülni szokott belvizek levezetésére szolgálnak; az ottani erek tehát időszakonként teljesen szárazak. Egyébiránt több kisebb-nagyobb patak is viseli nevével összekötve az ér elnevezést. - Ér (bány.). A hasznosítható ásványok különleges telepekben találhatók, ezek között nagyfontosságuak az erek, melyek különféle ásványokkal betöltött hasadékok, tehát mindig fiatalabbak, mint az őket körülfogó kőzet, mert ennek már léteznie kellett, midőn a hasadék képződött. Az ereket nagyjában tekintve táblaalaku képződményeknek lehet nevezni, mert kiterjedésük szintes irányban és lefelé mindig sokkal nagyobb, mint vastagságuk. Az ér kiterjedését szintes irányban csapás-nak nevezik, és avval a szöggel mérik, melyet a délvonallal alkot. A kiterjedést lefelé dőlés-nek nevezik, és avval a szöggel mérik, melyet a csapásra merőlegesen álló dőlésvonal a csapásra merőleges szintes vonallal alkot; a dőlésszöggel megemlítik mindig egyszersmind az égtájt, mely felé a dőlés vonala fekszik: p. egy északi csapással biró ér dőlése fekhetik keletre v. nyugatra. v. pedig függőleges is lehet. Az ér hasadékát kitöltő anyagra nézve megkülönböztetünk: 1. Kőzetereket, p. gránit-, porfir-, bazalt-ereket. 2. Ásványereket, p. agyag-, quarc-, mészpát-ereket. 3. Érces ereket, melyek különös figyelmünkre méltók, amennyiben hasznosítható érceket tartalmaznak, és e tartalom szerint arany-, ezüst-, réz-, ólom- stb. ereknek neveztetnek. Kőszenet, barnaszenet és konyhasót sohasem lehet erekben találni. Az ér nemes, ha gazdag érceket tartalmaz; jó reménységü, ha már valahol nemesnek találták. Az ér csapása független a mellékkőzettől, de gyakran ugy találjuk, hogy egyidőben képződött erek ugyanegy hegységben egyenlő csapással birnak, tehát egyközüek. Az erek vastagsága is nagyon sokféle, a nagysági aranyerek papiros vastagságuak, a körmöci főér pedig 40 m. vastag; rendesen azonban 10 m. vastagság már ritkaság. V. ö. Serlo Albert. Bergbaukunde 1873. - Ér, a növénylevelében l. Levélerezet. - Ér az orvostanban, l. Erek.

Forrás: Pallas Nagylexikon