Éra

(lat. aera), az éveknek bizonyos történeti eseménytől, epokától számított sora. A fontosabb É.-k a következők: az olimpiai a görögöknél, mely Kr. e. 776. kezdődött és a négyévenkint visszatérő olimpiai játékok (olimpiászok) szerint számíttatott; a római Róma városának Kr. e. 753. alapításától számítva, a Seleukidák É.-ja, Seleukosnak Gaza melletti ütközetétől és Babilonnak erre következő visszavételétől, Kr. e. 312. számítva; az actiumi v. juliusi, a Julius Caezar által megnyert actiumi csatától, Kr. e. 31. számítva, a kereszténység első századaiban használatos; a keresztény vagy Dionysius-féle, jelenleg használt évszámításunk É.-ja, mely Dionysius Exiguus (l. o.) apáttól ered, ki 532 körül Krisztus születését a római É. 753. évére tette; a hedsra v. mohammedan, Mohammednek Mekkából Medinába való futásától, 622 jul. 16. számítva. Szokták világéra néven a világ teremtése óta lefolyt éveket, természetszerüleg nagy határok közt, számítani; ilyenek a többi közt az alexandriai, mely Krisztusig 5493; a bizanci, az oroszoknál N. Péter cárig használatos É., mely 5509 évet számít Kr.-ig; a zsidó, mely a világ teremtésétől mostanig (1894) 5654 évet számít. - Éra, a geologiában azon leghosszabb időszak megjelölése, mely alatt valamely geologiai csoport lerakódott. A kronologiai sorrendben tehát a legmagasabb időegység.

Forrás: Pallas Nagylexikon