Ércelőkészítés

(bány.). Csak ritkán lehet a hasznosítható ásványokat olyan minőségben termelni, hogy a bányából kiszállítva azonnal értékesíthetők legyenek; legtöbbször annyira össze vannak nőve nem hasznosítható értéktelen ásványokkal, hogy mindenekelőtt elő kell őket készíteni oly módon, mely után a feldolgozásukat tovább folytató kohászat az ő munkálatait mennél könnyebben, olcsóbban és biztosabban végezhesse. Az előkészítő munkálatoknak mindig az ércek beváltására nézve fennálló szabályokhoz kell alkalmazkodniok. A kohászati üzlet megkivánja, hogy a beváltandó ércek bizonyos meghatározott fokig összetörve legyenek. E célra az ércet összetörik a kivánt minőségre v. kézzel, v. pedig gépekkel. De a kohászat ezenkivül azt is megkivánja, hogy a beváltandó ércekben az értékes fémek bizonyos meghatározott mennyiségben legyenek és mennél kevesebb olyan anyagok legyenek az érc közé keveredve, melyek az értékes fémek megnyerését akadályozhatnák v. nehezebbé tehetnék. Ilyen esetben az ércek előkészítését rendesen viz segítségével foganatosítják. Mindenekelőtt lemossák a bányából kiszállított terményekről a reájuk tapadt port és sárt, azután apróra zuzzák, a zuzott darát és port osztályozzák és végre eltávolítják az osztályozott készletekből az értéktelen részeket, az értékeseket pedig lehetőleg tisztán töményítik, koncentrálják. Az ércek mosása azért is szükséges, mert az ércek rendesen törékenyebbek, mint az érkőzet, mellyel együtt termeltetnek; az ércfejtő helyeken tehát a kőzet apraja közt igen sok ércdarabka van, melyeket csak akkor lehet felismerni, ha lemossák róluk a port és sarat. A zuzás célja az érceket annyira összetörni, hogy minden egyes ércszemecske megszabadíttassék a hozzá tapadt meddő vagy másféle ércszemektől; igen nagy fontossággal bir tehát az előkészítés egész folyamára nézve annak meghatározása, milyen apróra kell törni a zuzóérceket; mert ha az egyes ércszemecskék nincsenek kellően megszabadítva a hozzájuk tapadt meddő szemektől, akkor csak nagy veszteség mellett lehet a tiszta szinércport előállítani és viszont, ha az ércszemeket a szükségesnél apróbbra zuzzák, akkor egy részük oly finom porrá válik, melyet fölfogni alig lehet s mely a vizen eluszik és az előkészítés vesztesége ez okból is rendkivül nagy lesz. A zuzóércek alkotó részeinek különválasztására, az egynemü érceknek összegyüjtésére és az értéketlen részeknek eltávolítására szolgáló munkálatok azon a fizikai törvényen alapulnak, hogy egyenlő nagyságu, de különféle fajsulyu szemecskék közül a nagyobb fajsulyuak gyorsabban sülyednek vizben mint a kisebb fajsulyuak; az egyenlő sebességgel sülyedők között pedig mindig a kisebbek birnak nagyobb fajsullyal. Ennek a törvénynek alkalmazása nem jár nehézséggel, de megkivántatik hozzá, hogy az összeaprított zuzóérc szemnagyság szerint és egyenlő sülyedés szerint osztályoztassék. Eme kétféle osztályozással megnyerhetjük a tiszta szinércport, mert ha egyenlő nagyságu szemeket hagyunk a vizben sülyedni, a nagyobb fajsulyuak: az ércek gyorsabban sülyednek, tehát az edény fenekén összegyülnek különválva a lassabban sülyedő meddőktől. Vagy pedig, ha egyenlően sülyedő szemecskéket a szemek nagysága szerint osztályozunk és a kisebb szemeket a nagyobbaktól elkülönítjük: a kisebb szemecskék lesznek az ércek. Ez az eredmény mind a két esetben annál tökéletesebb lesz, mennél tökéletesebben végeztük az osztályozást. Az osztályok minőségének megállapításánál tekintetbe kell vennünk a zuzóérc egyes alkotó részeinek fajsulyát és azokat a szabályokat, melyek szerint a vizben ülepednek. Ezeket a szabályokat Rittinger Péter miniszteri tanácsos állapította meg és 1862. az Erfahrungen im Berg- und Hüttenmännischen Maschinen-, Bau- u. Aufbereitungswesen c. munkájában tette közzé. L. Előkészítő eljárás.

Forrás: Pallas Nagylexikon