Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Érchegység... ----

Magyar Magyar Német Német
Érchegység... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Érchegység

(Cseh-szász), a Szász- és Csehország határán Dny-ról ÉK-nek huzódó, mintegy 150 km. hosszu és 40 km. széles hegység az Eister- és az Elbei homokkő-hegység közt. D-en a Biela és Eger völgye határolja, É-on a szászországi rónaságban vész el. D-i lejtője meredek, az É-i tetemesen szelidebb; ezen alkatánál fogva az Eger felé szük keresztvölgyek és meredek hegyszakadékok nyilnak, Szászország felé vezető völgyei pedig hosszuak, felső részeikben vadregényesek, alsó részeikben termékenyek. A vizválasztó nagyobbára cseh területen fekszik. A Zschopan és Zwickaui Mulde forrásvidékei közt van a legmagasabb része, az ugynevezett szász Szibéria; itt van a Keilberg (1238 m.) cseh földön és a Fichtelberg (1204 m.) szász területen. Egyéb magasabb csucsok még a Spitzberg (1120 m.), az Auersberg (1022 m.), a Pöhlberg (831 m.) stb.; mindezeknek relativ magassága azonban alig mulja felül a 200 m.-t. A legfontosabb hágói: a nollendorfi Teplitzből Drezdába visz, a zinnwaldi Tepliztből Dipoldiswaldeba, a sebastiansbergi Komotauból Chemnitzbe, a gottesgabi Gottesgabon és Joachimsthalon át Karlsbadba vezet. A vasutak 5 helyen vágják keresztül. A sok helyen fensik alaku és csak szelid lejtőjü kupokkal koronázott hegység éghajlata zord; magasabb részeiben legfölebb zab és burgonya terem; erdőkben gazdag. Az É. magva gnájsz, amelyet az É-i és Ny-i lejtőkön csillámpala és ezt phyllit takarja; ez utóbbiak különösen Dny-i részen tulnyomóak. A gnájsz-, csillámpala és phyllitrétegeket gránit, szienit, porfir, melafir töri át; egyes kupok bazaltból vannak; a felső felület majdnem mindenütt lősz. Az É., miként neve mutatja, ércekben gazdag; 1163. fedezték fel az első ezüst-ércet; jelenleg főképen cinnt (Geyer, Ehrenfriedersdorf, Zinnwald), nikkelt és kobaltot (Schneeberg, Annaberg), ezüstöt (Freiberg és környéke), vasat (Eibenstock és környéke) és rezet bányásznak (Zwickau és Chemnitz közt). A lakósság az É.-ben német, amely a hegység alján nagy ipartelepeket alapított. Az É. belsejében a legfontosabb iparág a csipkeverés, himzés és horgolás; ezen iparágat 1341. Uttmann Borbála honosította meg és jelenleg több mint 20 csipkeverő iskola van az E.-ben. A házi ipar főképen hangszerek, szalmafonatok, keztyük, játékszerek és fa-faragványok készítésével foglalkozik. V. ö. Weymann: Führer durch das Böhmische Erzgebirge, 1881. - Berlet: Wegweiser durch das sächs.-böhmische Erzgebirge, 1889. - Hardenberg: Das Erzgebirge, Praktisches Reisehandbuch für den Touristen, 1888.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is