Érchegység
(Cseh-szász), a Szász- és Csehország határán Dny-ról ÉK-nek
huzódó, mintegy 150 km. hosszu és 40 km. széles hegység az Eister- és az Elbei
homokkő-hegység közt. D-en a Biela és Eger völgye határolja, É-on a
szászországi rónaságban vész el. D-i lejtője meredek, az É-i tetemesen
szelidebb; ezen alkatánál fogva az Eger felé szük keresztvölgyek és meredek
hegyszakadékok nyilnak, Szászország felé vezető völgyei pedig hosszuak, felső
részeikben vadregényesek, alsó részeikben termékenyek. A vizválasztó nagyobbára
cseh területen fekszik. A Zschopan és Zwickaui Mulde forrásvidékei közt van a
legmagasabb része, az ugynevezett szász Szibéria; itt van a Keilberg (1238 m.) cseh
földön és a Fichtelberg (1204 m.) szász területen. Egyéb magasabb csucsok még a
Spitzberg (1120 m.), az Auersberg (1022 m.), a Pöhlberg (831 m.) stb.;
mindezeknek relativ magassága azonban alig mulja felül a 200 m.-t. A
legfontosabb hágói: a nollendorfi Teplitzből Drezdába visz, a zinnwaldi
Tepliztből Dipoldiswaldeba, a sebastiansbergi Komotauból Chemnitzbe, a
gottesgabi Gottesgabon és Joachimsthalon át Karlsbadba vezet. A vasutak 5
helyen vágják keresztül. A sok helyen fensik alaku és csak szelid lejtőjü
kupokkal koronázott hegység éghajlata zord; magasabb részeiben legfölebb zab és
burgonya terem; erdőkben gazdag. Az É. magva gnájsz, amelyet az É-i és Ny-i
lejtőkön csillámpala és ezt phyllit takarja; ez utóbbiak különösen Dny-i részen
tulnyomóak. A gnájsz-, csillámpala és phyllitrétegeket gránit, szienit, porfir,
melafir töri át; egyes kupok bazaltból vannak; a felső felület majdnem
mindenütt lősz. Az É., miként neve mutatja, ércekben gazdag; 1163. fedezték fel
az első ezüst-ércet; jelenleg főképen cinnt (Geyer, Ehrenfriedersdorf,
Zinnwald), nikkelt és kobaltot (Schneeberg, Annaberg), ezüstöt (Freiberg és
környéke), vasat (Eibenstock és környéke) és rezet bányásznak (Zwickau és
Chemnitz közt). A lakósság az É.-ben német, amely a hegység alján nagy ipartelepeket
alapított. Az É. belsejében a legfontosabb iparág a csipkeverés, himzés és
horgolás; ezen iparágat 1341. Uttmann Borbála honosította meg és jelenleg több
mint 20 csipkeverő iskola van az E.-ben. A házi ipar főképen hangszerek,
szalmafonatok, keztyük, játékszerek és fa-faragványok készítésével foglalkozik.
V. ö. Weymann: Führer durch das Böhmische Erzgebirge, 1881. - Berlet: Wegweiser
durch das sächs.-böhmische Erzgebirge, 1889. - Hardenberg: Das Erzgebirge,
Praktisches Reisehandbuch für den Touristen, 1888.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|