Érd

-nemzetség. Hunn mondáink azon változata szerint, melyet Kézainál találunk, ezen nemzetségből származott Etele. A Pozsonyi Krónika ugyanezt Ednek nevezi, s mivel e mondák a magyarokhoz csatlakozó Ed v. Edu és Edemen v. Edumen testvéreket, kiket Anonymus kun vezéreknek mond, Etele unokájának teszik meg: Az É. névben az Ed név teljesebb alakját kell keresnünk, melyek közt az a hangtani viszony van, a mi p. a «mért» és a palócos «métt» között. Az É. vagy Ed nemzetség tehát, melyet később Aba nemzetségnek hivtak, Etelével kötötte össze eredetét, s ez a hagyomány, ha nem is igazolható, de nem is lehetetlenség. A nemzetség mindenesetre az Azovi tengermelléki hunn-bolgár-magyar népséghez tartozott, melynek előkelő osztálya hunn eredetü volt. Ilyen módon érthető meg, hogy az É. név folyton a hunn-bolgár elemmel való kapcsolatban jelentkezik. A fejérmegyei É. község egyik szinhelye hunn mondáinknak; eredetileg a nemzetség birtoka lehetett, miként a Székesfehérvár közelében levő Aba község, a monda azonban a határában levő régi keltakori sirhalmokat (l. Százhalom) összeköttetésbe hozta a hunnokkal s a Pannónia birtokáért a rómaiak és hunnok közt folyt harcok alkalmával Potentiá-nál elesett hunn vitézek temetkezési helyének tette meg. Mint személynevet egy 1288-iki oklevél említi (Haz. Okl. VIII. 259); a veszprémmegyei szörcsöki nemesek egyik tagja jön elő É. néven s ugyanezen oklevél szerint a szörcsöki határ egyik részét a bolgárokról nevezték el, a miből kitetszik, hogy ezt a községet eredetileg kelet-európai bolgárok szállták meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon