Érdeslevelüek

(növ., Asperifolia, Asperifoliaceae, Borragineae), a kétsziküek forrt- és csöves szirmuinak családja. Többnyire füvek, ritkán cserjék v. kis fák, gyakran keményszőrü szárral és levelekkel. Többnyire csillagszerü és ötöstagu virágai féloldalu fürtöt ábrázolnak s a virágzat teteje a bimbókkal bekunkorodik (l. Bogvirágzat). Némelykor a szirom torkában a himekkel váltakozó, különféle, többnyire pikkelyalaku torokdísz (fornix, boltpikkely) van, mely a torkot elszükíti v. elzárja (nefelejts, nadálytő, atracél), némelykor díszes kis koszoru. A him gyakran egyenlő hosszu, csak a ferde sziromé, mint a kigyósziszé, nem egyenlő. Az eredetileg kétrekeszü magrejtő magvai között utólag még uj rekeszték támad, ugy hogy végre a gyümölcs négygerezdü, négyrekeszü és négymagu lesz, ha a magva mind kifejlődhetik. Éréskor a gerezdek egymástól szétválnak és egy-egy magvat zárnak, de a gerezdek némelyike gyakran elsatnyul. A termő alatt gyakran mézválasztó korong is van. Az Ehretia- v. Heliotropium-nemüek bibeszála a gerezdek csucsáról, a borragonemüeké (Borrageae) a gerezdek közül emelkedik. Mintegy 1200 faja közül a fünemüek az egész Föld kerekségének mérsékelt vidékein elszórvák, a cserjések a forró tartományokban maradnak. Az alkanna gyökeréből szép piros festék lesz, több orvosi (nadálytő) v. kerti növény (nefelejts, Cynoglossum), a Borrago levele saláta. A Borraginites Heer, Heliotropites Heer és Codia L. a harmadkorból ismeretes.

Forrás: Pallas Nagylexikon