Érdy-kódex
A legterjedelmesebb régi magyar nyelvemlék s a
legbecsesebbek egyike. 1527-ből való. Irója nem volt puszta másoló, hanem
itt-ott a másolt részek közé máshonnan iktatott egyes darabokat. E kódex
evangéliumok és episztolák mellett legendákat is foglal magában s köztük az
összes magyar szentek legendáit, s ezek jobbára a hires Pelbárt, temesvári
barát latin szent beszédei után vannak dolgozva. A magyar szentek a következők:
sz. László, sz. István, Remete Szűz, sz. Pál, sz. Erzsébet, sz. Imre, sz.
Gellért. Ezeknek legendáit már Toldy Ferenc kiadta 1859. Magyar szentek élete
cimű gyüjteményében; az egész kódexet csak 1876-ban tette közzé Volf György két
kötetben, az Akadémia Nyelvemléktár c. gyüjteményében. A kéziratot a Nemzeti
Muzeum könyvtára őrzi. A nyelvészre nézve különösen növeli a kódex becsét a
következetes, szabályos helyesirás, mely akkori nyelvemlékeinkben ritkítja
párját (egészen hasonló helyesirása van a Jordánszky-kódexnek is, mellyel
különben is sok közössége van az Érdy-kódexnek). A kódexet Érdyről nevezték el,
ki először ismertette 1834. s közölte belőle sz. László király legendáját.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|