Éremgyüjtemény

A mult emlékeinek egybegyüjtése már régi szokás. A ma létező É.-ek létrejöttének okát a renaissance-korszak szenvedélyes gyüjtő hajlamaiban kell keresnünk. E kor mohó tudásvággyal gyüjtött mindent, ami az antik világ emlékeiből naprényre került s igy nem kerülték ki figyelmét az érmek sem. Ennek folytán a renaissance bölcsőjében, Olaszországban keletkeztek az első É.-ek. A legelső, akiről e korból tudjuk, hogy szenvedélyes éremgyüjtő volt, maga Petrarca, ki Carrara Ferenc udvarában élt Pádovában. Az éremgyüjtés fénykora a XVI. század volt. Ma már egész Európa minden nevezetesebb politikai vagy tudományos középpontján vannak É.-ek, melyek közül legkiválóbbak a firenzei, melynek még a Medici-családból származó I. Cosmus vetette meg alapját, továbbá ugyancsak Olaszországban, Rómában, a Museo Capitolino, Nápolyban a Museo Nazionale, Milanóban a Museo di Brera gyüjteménye; Ausztriában a bécsi császári muzeumé, Németországban a berlini királyi muzeum, Angliában a British Muzeum s Franciaországban a párisi Bibliothégraveque Nationale. Hazai É.-eink közül a legnevezetesebbek: a magyar nemzeti muzeum gyüjteménye, mely mintegy 60-70 ezer érmet tartalmaz a duplumokkal együtt, s ebből 28 ezer az antik (római és görög), a többi magyar és külföldi középkori érem; továbbá a kolozsvári muzeum gyüjteménye, melynek alapját a gróf Esterházy-gyüjtemény alkotja; a nagyszebeni ugynevezett Bruckenthal-muzeum; a gyulafehérvári Batthyaneum, a keszthelyi Festetich grófok gyüjteménye stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon