Éremlelet
E név alatt nem egyes talált éremdarabot, de tömegesebben
előforduló egykoru éremtömeget értünk, melyet vagy elrejtettek v. valamely más
uton került a földbe. Az éremleletekre, mint más régészeti leletekre van
törvényünk, mely szerint a lelet árának egy harmada a lelőt, egy harmada a föld
tulajdonosát s egyharmada az államot illeti. A leletek hivatalos uton küldetnek
a m. n. muzeumhoz, hol az feldolgoztatik s az ott kiválasztott darabok
beváltatnak. Magyarországban a barbár ezüst drachmák s római leleteken kivül
számosabbak a középkori frizachi éremleletek a XII-XIII. sz.-ból, bécsi
fillérek a XIII-XV. századból s lengyel, porosz, sléziai, németalföldi leletek
a XV-XVII. századból. Viszont magyar érmek s aranyak a vegyesházi királyok
korából. Árpádkori érmeket találtak Prerau-ban, Voszbergben Stettin közelében,
Rügen szigetén, Lieflandban, sőt a Farői szigeteken is, hova azok kereskedés
utján jutottak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|