Éremlelet

E név alatt nem egyes talált éremdarabot, de tömegesebben előforduló egykoru éremtömeget értünk, melyet vagy elrejtettek v. valamely más uton került a földbe. Az éremleletekre, mint más régészeti leletekre van törvényünk, mely szerint a lelet árának egy harmada a lelőt, egy harmada a föld tulajdonosát s egyharmada az államot illeti. A leletek hivatalos uton küldetnek a m. n. muzeumhoz, hol az feldolgoztatik s az ott kiválasztott darabok beváltatnak. Magyarországban a barbár ezüst drachmák s római leleteken kivül számosabbak a középkori frizachi éremleletek a XII-XIII. sz.-ból, bécsi fillérek a XIII-XV. századból s lengyel, porosz, sléziai, németalföldi leletek a XV-XVII. századból. Viszont magyar érmek s aranyak a vegyesházi királyok korából. Árpádkori érmeket találtak Prerau-ban, Voszbergben Stettin közelében, Rügen szigetén, Lieflandban, sőt a Farői szigeteken is, hova azok kereskedés utján jutottak.

Forrás: Pallas Nagylexikon