Érintő

Ha egy görbe vonalon két pont minden határon tul közeledik egy bizonyos közös P határhelyzethez és eközben a két pontot összekötő szelő is mindinkább egy bizonyos határhelyzetbe jut, akkor a szelőnek e határhelyzete a görbének a P pontban vont É.-je. Ha egy felület valamely P pontján át görbéket vonunk és ezekhez a P pontban E.-ket, akkor ezek egyszersmind a felület E.-inek is neveztetnek. A felületnek P pontjában volt É.-k általában egy sikban vannak, mely a P ponthoz tartozó érintő sik (tangenciál sik). Az analitikai geométriában az É. és az érintő sik meghatározása a legszorosabb kapcsolatban van a görbe vagy a felület egyenletének differenciálásával. Az y = f (x) sikgörbe (x, y) pontjában vont érintőjének, továbbá a z = f (x, y) felület (x, y, z) pontjához tartozó érintősikjának egyenlete:

[ÁBRA]

Térgörbék É.-i azáltal vannak meghatározva, hogy a koordinata sikokon való projekcióik megegyeznek a görbe projekcióinak É.-ivel. Az anal. geométriában a sikgörbe É.-jének azt a részét, mely a P érintési ponttól az abszcisszák tengelyéig terjed, szintén É.-nek v. tangensnek nevezik, ennek a vonaldarabnak az abszcisszák tengelyén levő derékszogü projekcióját pedig szubtangensnek v. alérintőnek.

Forrás: Pallas Nagylexikon