Morál: azoknak a szokásoknak, hagyományoknak, eszményeknek, alapelveknek együttese, amelyek kifejezik az emberek között kialakult társ. viszonyokat, az emberi magatartásnak és együttélésnek az adott társ. közösségre jellemző, a közvélemény által szankcionált normáit. Az erkölcs a társ. együttélés gyakorlatában realizálódik. Az erkölcs az együttélés szabályozásának nem egyedüli letéteményese, hiszen a jog funkciója is hasonló. Az ~ sajátossága ebben az értelemben az, hogy az ember magatartását "belülről" szabályozza. Az erkölcs - jóllehet jellegzetesen társ. képződmény, a társadalmi tudatformák egyike - nem egyidős a társadalommal. Az ősközösségben fokozatosan jelentek meg az erkölcs kialakulásának feltételei, s ezt a folyamatot az osztálytársadalom kialakulása tetőzte be, amikor megszűnt az érdek egyetemessége, s ezért megjelent a "külső" (jogi) és a "belső" (erkölcsi) kényszerítők szükséglete. Ugyanakkor következett be az erkölcs idomulása a kibékíthetetlen ellentmondásban levő társ. osztályokhoz, s a későbbi erkölcsi fejlődés az osztályerkölcsökben és osztályharcukban ment végbe. Az erkölcsi tudat meghatározott szerkezettel rendelkezik. Középpontjában az erkölcsi ideál áll, az kapcsolódik legközvetlenebbül a pol. és filozófiai szférához. Az erkölcsi ideál mindenek előtt társ. eszmény, amelyhez az adott erkölcsi rendszer legfontosabb alapelvei, követelései kapcsolódnak. Az erkölcsi ideál meghatározott erkölcsi alapelvekben tükröződik. Ezek a leglényegesebb társ. viszonyokból, kapcsolatokból adódó kötelességek megfogalmazzák az embernek az osztály és a haza, az emberiség iránti kötelességeit. Az erkölcsi alapelvekben az emberek magatartásával szembeni legáltalánosabb követelmények nyernek megfogalmazást. Különleges szerepük van az erkölccsel foglalkozó tudomány: az etika kategóriáinak, melyek az emberek között a valóságban kialakult erkölcsi viszonyok, erkölcsi meggyőződések, érzelmek és szokások elemzésén alapuló elméleti általánosítások eredményei (pl. jó és rossz, kötelesség, becsület, boldogság stb.). A történelem során az erkölcsi fejlődés az osztályerkölcs keretei között folyt.