Érmozgató-idegrendszer

idegrendszerünknek az a része, mely a vérerek tágasságát szabályozza. Ez idegrendszer középpontja a nyultvelőben van. Innen mennek az érmozgató-idegek a gerincagyban lefelé, s ezt a mellső gerincagyi gyökökben elhagyják, hogy azután az együttérző idegrendszerbe térjenek be. Az együttérző idegrendszer utján jutnak az érmozgató idegrostok a különböző erekbe. Innen van az, hogy a gerincagy felső részének izgatására valamennyi ér összehuzódik és a vérnyomás az erekben tetemesen nő; az erek összehuzódása folytán a vér csak nagyobb nyomás mellett képes az érrendszeren keresztül átáramolni. Érdekes, hogy ilyenkor leginkább a hasi zsigerek és a bőr erei huzódnak össze, sokkal kevésbbé a többi szerveké. A nyaki gerincagy átmetszésére mindig tetemesen csökken a vérnyomás, amiből következik, hogy ép, egészséges szervezetben az erek állandóan bizonyos fokban össze vannak huzódva, a nyultvelő felől folytonosan mennek izgalmak az erekhez, melyek ezeket összehuzódásra indítják. Ez izgalmak a vér behatása folytán támadnak a nyultvelő idegsejtjeiben. Vivőeres, szénsavdus, oxigénszegény vér kiválóan nagy ingere az érmozgató középpontnak; aki fuldoklik, annak nő a vérnyomása ereiben. Ezenkivül azonban az érmozgató középpont magasabb agybeli középpontok, valamint reflektórikus behatások alatt is áll. A magasabb agybeli középpontok befolyását a nyultagybeli érmozgató középpontra, és általa a vérerek tágasságára, bizonyítja az arcnak kedélyizgalmakkor észlelhető szinváltozása, az elsápadás, mely a szégyent vagy örömöt kiséri. Elpirulás alkalmával a magasabb agybeli középpontok ugy hatnak az érmozgató középpontra, mint midőn az illető érideg v. a gerincagy átmetszetik, elsápadáskor pedig a hatás egyenlő amaz érmozgató központ v. az arc érmozgató idegeinek fokozódott izgalmi állapotával. Reflektórikus behatás a bőr érző ideigeinek izgatására bekövetkező érszükülés. Ha p. egyik kezünket hideg vizba mártjuk, a másik kezünk is lehül, mert a hideg vizbe mártott kéz érző-idegeinek izgalma az érmozgató középpont utján átterjed a második kéz érszükülő idegeire és a megfelelő ereket összehuzódásra indítja. Keserüs vagy savanyu iz, a látó v. halló szervet izgató behatások a megfelelő helyen v. szervben érszükülést okoznak, ellenben fájdalmas behatásokra, nagy melegnek a bőrre vagy kellemes izü anyagoknak a nyelvre gyakorolt behatására a megfelelő erek kitágulnak.

Az É. középpontjában azonban akadályozó idegelemek is vannak, melyek izgalma a vérerek szükülését megakadályozni, sőt azokat kitágulásra indítani képes. Ezen akadályozó, értágító középponti idegelemeket is öninditólag a vér hozza izgalomba, valamint reflex utján is beidegezhetők. Az utóbbi eset egy igen eklatáns példáját a sziv érző idegeiben ismerték fel. Ha valakinek szive bármi okból a rendesnél erősebben működik, e fokozódott szivmozgás izgatólag hat a sziv érző idegeire, a két nervus depresszorra. A n. depresszor izgalma pedig az É. akadályozó idegelemeihez eljutván, az idegelemeket izgatja és a test vérerei kitágulnak. Igy hárítja el az idegrendszer szabályozó szerepe azt a veszedelmet, mellyel különben, a sziv fokozódott működése miatt, az erekben tetemesen megnagyobbodott vérnyomás jár; elhárítja legtöbbször a sokszor halálos kimenetelü érrepedést. Az É. tehát szabályozza a vérnyomást és a vérkeringésnek egyik igen fontos fentartója, szabályozója. Ez idegrendszer egyszersmind a test ereit külön-külön idegzi be; a szükség szerint megváltoztatja az egyes szervek vérbőségét. Az erek egyes szervekben szükítve, másokban pedig kitágítva lehetnek. Igy tapasztalták, hogy az izomzat erei kitágulnak, izmaink vérrel megtelnek, midőn megerőltető munkát végzünk, beleink vérbőek étkezés után, midőn azokban élénk az emésztés, de ugyanakkor aránylag vérszegény az agy; azért nem lehet jól tanulni erős testi munka v. ebéd után. Ellenben vérrel telik meg agyunk szellemi munka alatt, ilyenkor vérszegényebbek izmaink és hasi zsigereink. Nem előnyös tehát a szellemi munka emésztés közben azért is, mivel az emésztő rendszerben szükséges vér egy részét ettől elvonja.

Forrás: Pallas Nagylexikon