Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
érsek archbishop
érsek hierarch
érsek metropolita...
érseki mélt... primateship...
érseki rang... primateship...
érseki tisz... primateship...
érsekség primacy
érsekség primateship...
érsekség see

Magyar Magyar Német Német
érsek Erzbischof ...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Érsek

és érsekség (gör.-lat. archiepiscopus, fr. archeveque, ejtsd: arsvek, mi a magyar É. szó előállására hatással lehetett; mások a szót szláv eredetünek vélik). Érsek oly egyházi fejedelem, akinek joghatósága alá rendesen több püspök tartozik, de maga is püspökséggel bir. Az alárendelt püspököket szuffraganeusoknak nevezik. Az É.-i méltóság a metropolitai viszonyból fejlődött. Az őket a szuffraganeusok fölött megillető joghatóságot auctoritasnak vagy lex metropolitának nevezik. A püspökségben foglalt jogokon kivül az É.-ek hatósági jogai a következők: tartományi zsinatot hivhatnak össze (legalább minden 3-ik évben), azon elnökölnek, s annak határozatait kihirdetik, tartományukat a tartományi zsinat által elismert szükség esetében meglátogathatják, a szuffraganeusok felett felügyeleti jogot gyakorolnak, s egyházi fegyelmi hatalommal is birnak; átháramláskép a püspökök mulasztásait pótolhatják, egyházi törvénykezési tekintetben a felebbviteli hatóságot képezik. Az É. joghatóságát jobbára IV. Ince pápa Romana Ecclesia-féle konstituciója és a tridenti zsinat határozmányai szabályozzák. A tiszteleti jogok közül említendők: a) az érseki palást (pallium); b) az egyenes kereszt, melyet az É. - de csakis tartományában - ünnepélyes alkalmakkor maga előtt viselhet. (Vannak cimzetes érsekek is, p. a lembergi örmény kat. érsek, kinek szuffraganeusa nincsen.)

Magyarországon érseki megyék: 1. esztergomi (1000 körül alapítva); 2. az egri (1804 előtt püspökség, sz. István által alap.); 3. a kalocsai (1135 előtt püspökség, alap. a XI. században); 4. a zágrábi (1853 előtt püspökség); 5. a gyulafehérvári gör. kat. érseki megye (1721. mint fogarasi püspökség, 1850. érsekség). Az érsekségekhez a következő szuffraganeus püspükségek tartoznak: I. Az esztergomihoz: 1. a veszprémi (1009); 2. a székesfejérvári (a veszprémi és esztergomi megye részeiből alap. 1777); 3. a besztercebányai (az esztergomi érs. megyéből 1776); 4. a váci (Szt. Istvántól alap.); 5. a nyitrai (Szt István idejéből); 6. a pécsi (1009); 7. a szombathelyi (1777. a győri püspökségből kihasított 117 plébániából); 8. a győri (1001); 9. a munkácsi gör. szert. p. (1771); 10. az eperjesi g. sz. p. (1816). A pannonhalmi főapátság (sz. István idejéből) prelatura nullius, azaz független. - II. Az egrihez: 1. a szatmári p. (az egri püspökségből kihasítva 1804); 2. a kassai (ugyanily módon keletkezett szintén 1804); 3. a szepesi (szintén az egri püspökségből kihasítva 1776). 4. a rozsnyói p. (az esztergomi é. megyéből kihasítva 1775). - III. A kalocsaihoz: 1. a n.-váradi (sz. István idejéből); 2. a csanádi (1035); 3. az erdélyi (1003). - IV. A zágrábihoz: 1. a zengg-modrusi (az 1460. alapított modrusi p.-nek a segniai püspökséggel 1833. egyesítésével; 2. a diakovári v. szerém-bosnyiai (eredetileg két p., a bosnyiai és a szerémi, amaz 1463. Diakovárra tétetett át mint diakovári p. s ez 1773. egyesíttetett a szerémi p.-el, melyet sz. Péter apostolig vélnek visszavezethetőnek); 3. a kőrösi g. sz. p. (1751-ből). V. A gyulafehérvárihoz: 1. a n.váradi g. sz. p. (1776); 2. a lugosi és 3. a szamosujvári g. sz. p. (mindkettő 1850). V. ö. Tokody, Egyetemes név és cimtár (1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is