Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Érvénytelen... ----

Magyar Magyar Német Német
Érvénytelen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Érvénytelen jogügyletek

A jogügyletek érvényességének alaki és anyagi akadályai lehetne. Az első szempontból érvénytelenek a jogügyletek, amelyek a törvény által megkivánt alaki kellékeknek meg nem felelnek, tehát p. a szóbelileg létrejött jogügylet, ha a törvény szerint a jogügylet érvényesen csak irásban köthető, p. az ügyvédi jutalomdij iránti előleges egyezkedés (1874. XXXIV. t.-c. 54. §.), a magánokiratba foglalt jogügylet, ha a törvény annak érvényességéhez közokiratot követel, igy p. az 1880. VII. t.-c. 21. és 22. §-okban meghatározott esetekben házastársak és jegyesek közötti jogügyletek érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges. A törvény kivánalmával egyenlő tekintet alá esik a feleknek akarata; ha tehát a felek a jogügyletnek érvényességét bizonyos formához kötötték, a kikötött alakszerüségnek megtartása a jogügylet érvényességéhez szükséges.

Anyagi tekintetben több ok van, melyek miatt a jogügylet vagy eo ipso érvénytelen, vagy érvényteleníthető. Jelesül: 1. a jogügyletek érvényességéhez a felek cselekvőképessége szükségeltetvén, a cselekvőképesség hiánya a jogügyletet érvénytelenné teszi. Ez oknál fogva gyermekek, elmebetegek, kötelező nyilatkozatot nem tehetnek. A nem teljes, de törvényes koruak oly jogügyletei, melyek által kizárólag jogokat szereznek, de kötelezettséget nem vállalnak, érvényesek; más jogügyletekhez a törvényes képviselet hozzájárulása szükséges. Ha a nem teljes koru időközben cselekvőképes lesz, a törvényes képviselő jóváhagyása helyébe az ő jóváhagyása lép. Ez alól a jogügylet érvényessége érdekében kivételek vannak, ha p. a kiskoru a törvényes képviselet beleegyezésével önálló ipart üzhet, önálló élethivatást folytat; szolgálati vagy munkaviszonyba lép, vagy a jogügylet által elvállalt kötelezettségeket oly vagyonból teljesíti, melyet törvényes képviselője neki éppen ebből a célból vagy szabad rendelkezésére átengedett. A tékozlás miatt gondnokság alá helyezett cselekvőképességére nézve a nem teljes koruval egyenlő tekintet alá esik. 2. A szinlelés (simulatio). A szimulált, azaz oly jogügylet, amelynek a felek egyező akarata szerint érvénytelennek kell lennie, a felekre nézve érvénytelen. Ha a szinlelt jogügylet mögött más komolyan kötött jogügylet rejlik, annak érvényére az arra a jogügyletre vonatkozó szabályok irányadók. 3. A tévedés érvénytelenné teszi a jogügyletet, ha feltehető, hogy a tévedő a valódi tényállás ismerete mellett a jogügyletet meg nem kötötte volna. Ez különösen akkor teendő fel. ha kitünik, hogy a tévedő másnemü vagy más tárgyra vonatkozó jogügyletet vagy ugyanazt a jogügyletet, de más féllel akarta megkötni. A tévedőnek vastag gondatlansága (culpa lata) a tévedésnek érvénytelenítő hatását kizárja; az egyszerü gondatlanság (culpa levis) érvényteleníti a jogügyletet, de a tévedőt kártérítésre kötelezi. Agondatlanságnak ezek a hátrányos hatásai nincsenek, ha a másik fél a tévedésről tudomással birt, vagy tudomással kellett birnia, tehát a másiknak tévedését felhasználta. A jogügylet megkötésének indokaira vonatkozó tévedés a jogügylet érvényességére, hacsak a törvény határozottan az ellenkezőt nem rendeli, befolyással nincs. 4. A tévedésnek a jogügyletet érvénytelenítő hatását a valódi és a nyilvánított akarat közötti összhang hiánya indokolja. A tévedő tényleg nem akarta azt, a minek akarását nyilvánította. 5. A megtévesztés. Eredménye tévedés, de a tévedés alatt tárgyalt esettől abban különbözik, hogy itt a tévedést más valaki idézte elő. Amott az akaratnyilvánító maga esett, itt egy harmadik ejtette őt tévedésbe. Ha a megtévesztés a másik féltől ered, a jogügylet érvényteleníthető, ellenkező esetben, vagyis, ha a tévedőt a jogügyleten kivül álló harmadik személy ejtette tévedésbe v. csalta meg, a jogügylet csak akkor érvénytelen, ha a másik fél a tévedésbeejtést ismerte, vagy azt ismernie kellett. 6. Erőszak és fenyegetés a megtévesztéstől hatásában abban különbözik, hogy a jogügyletet mindig érvényteleníti, akár a másik féltől, akár egy harmadik személytől ered az erőszak v. fenyegetés, mely az akaratnyilvánítót, a tényleg nem akart akarat nyilvánítására kényszerítette. 7. Törvényes tilalom. A törvény által tiltott jogügylet érvénytelen, amennyiben a vonatkozó törvény ellenkezően nem intézkedik. Érvénytelen p. a jogügylet, mellyel az ügyvéd a képviseletére bizott ügy v. per tárgyát magához váltja. Egyenlő tekintet alá esnek a törvénytilalom kijátszására - in fraudem legis - kötött jogügyletek. 8. A jó erkölcsökbe vagy jogrendbe ütköző jogügyletek (turpis causa) érvénytelenek, legalább annyiban, amennyiben kötelezettséget nem szülnek. Önkénytes teljesítés esetében azonban a teljesített szolgáltatást visszakövetelni nem lehet. 9. Érvénytelen a felekkel szemben a jogügylet, amely bizonyos meghatározott személyek érdekeit védő törvényes v. birósági elidegenítési tilalomba, vagy a szabad rendelkezésnek megfelelő megszorításába ütközik. Természetesen a jóhiszemü harmadik szerzőt védő intézkedéseknek épségben maradásával.

Az érvénytelen jogügylet nem válik érvényessé az által, hogy az érvénytelenség oka időközben elesett, de az érvénytelenségi ok elestével a jogügylet jóváhagyható és pedig nemcsak ex nunc, hanem ex tunc joghatállyal, vagyis oly joghatállyal, mintha kezdettől fogva érvényes lett volna. Ha valamely jogügyletnek csak egyik része érvénytelen, ez a többi részek érvényességét nem érinti, de a részleges érvénytelenség az egész jogügyletnek érvénytelenségét vonja maga után akkor, ha a jogügyletből az tünik ki, hogy a felek az érvényes részeknek érvényét az érvénytelen résznek érvényétől tették függővé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is