Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
érverés pulsation
érverés pulse
érverés gya... pulse rate
érverés nél... pulseless
érverés sza... pulse rate

Magyar Magyar Német Német
érverés Pulsschlag ...
érverés & s... Puls (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Érverés

Midőn a sziv összehuzódása vért lök az ütőérrendszerbe, az az érrendszerben pozitiv hullámot okoz, az ér kitágul, sőt, mert az erek lefutása nem egészen egyenes, részben helyét is változtatja s ez az érverés. Felületesen fekvő ütőéren az érverést a tapintó ujjal meg lehet érezni, valamint lehet az érverést alkalmas eszközökkel jelezni is. Az érverés a szivmozgással együtt járván, az érverések megszámlálása által a szivlökések számát tudjuk meg. Ennek megfelelőleg beszélünk szapora és ritka szivlökésről (pusus frequens et rarus). Felnőtt embernél rendesen 70-80, közép értékben 72 érverés esik 1 percre. Ujszülöttnél 130-140, az első életév végén 120-130, a másodikban 100-110 az érverések száma, s csak a huszadik évtől kezdve éri el a fenti középértéket, hogy az aggkorban ujból szaporábbá váljék. Általában szaporább az érverés kisebb, lassubb nagobb egyéneknél. Étkezés, mozgás, magasabb testhőmérsék szintén növelik az érverések számát. Ebéd után, lázben szenvedőknél szaporább az érverés. Fekvőknél ritkább az érverések száma, mint ülőknél s ezeknél mint fennállóknál. Érdekes az érlökések számának változása a nap időszaka szerint. Reggel legkisebb, estefelé legnagyobb az érverések száma, feltéve, hogy az illető egyén nappal van ébren és éjjel alszik. Egy esetben p. az érlökések száma egy perc alatt reggel 3-6 óra közt 61, estve 8-11 óra közt 74 volt. Az érlökés szaporaságán kivül megkülönböztetjük még az érlökés gyorsaságát és lassuságát (pulsus celer et tardus). Gyors az érverés, ha az ütőér gyorsan tágul és gyorsan esik össze, lassu pedig az ellenkező esetben. Nagynak és kicsinynek (pulsus magnus et parvus) a szerint mondjuk az érverést, amint az ütőér kiterjedése, mozgása nagy vagy kicsiny. Kemény és lágy (pulsus durus et mollis) az érlőkés a szerint, amint nagy vagy kis erővel nyomható össze. Ezeken kivül az érlökésnek még számos más faját is különböztetik meg a kórágynál. Nagy számmal vannak eszközök (sphygmographok), melyek segedelmével az érverést felirni s állandósítani lehet. Feltünt, hogy az ilyen eszközökkel nyert érverési görbén, a szfigmogrammon, jellemző emelkedéseket s mélyedéseket lehet látni. A legfeltünőbb az egészséges ember lökésgörbéjén az, hogy a csúcson kivül, a lökésgörbe leszálló szárán kisebb emelkedések, többnyire egy, de néha több is látható.

Az ilyen érverést dikrotnak szokták nevezni, van azonban tri- és polikrot érverés is. Hogy a kisebb emelkedéseknek mi az oka, e tekintetben számos vizsgálat történt, a vélemények azonban még igen elágazók. Az a körülmény, hogy a szivverés görbéjén az emelkedések szintén láthatók, hogy a szivverés görbéjének alakja az érverési görbe alakjával megegyezik, a mellett szól, miszerint az érverés di- vagy polikrot alakját a szivmozgás sajátszerü lefolyása okozza.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is