Északamerikai Egyesült-Államok

45 államnak és 5 territoriumnak uniója É.-Amerikában az Atlanti- és Nagy-oceán közt. Határai: É-on a határ a Passamaquoddy-öböltől a St. Croix mentét követi annak forrásáig; innen egyenesen É.-nak vonul a St. Johns-riverig, ezen folyó mentén halad tovább a Francis-river torkolatáig; ebben tovább megy a Pohenagamook-tó kifolyásáig: innen DNy-nak egyenes vonalban a St. John ÉNy-i ágának azon pontjáig, amely a Sz. John főágától egyenes vonalban 16 km.-nyire fekszik; ezen ponttól megint egyenes vonalban halad tovább DNy-i irányban azon helyig, ahol a 46⁰25" alatti szélességi kör a St. Johnt metszi, azután ennek D-i parja mentén a forrásig és innen a Sz. Lőrinc és az oceán közti vizválasztón a Hall-river forrásáig, ennek mentén pedig a 45 sz. fokig és ennek mentén a Sz. Lőrinc-folyóig vonul. Ezen folyónak közepén halad végig, éppen igy átmetszi közepükön az Ontario, Erie és Huron-tavakat; a Felső-tavat ugy vágja keresztül, hogy az Isle Royale az É. területébe esik bele. A Felső-tavat az Arrov-riverrel hagyja el, ezt elkiséri a Rainy Lakeig, a Rainy-river mentén elvonul a Lake of the Woodsig és ennek Ny-i szélétől az é. sz. 49° -át követi a Nagy-oceánig; ebben a Vancouver-szigetet a San Juan-szigetcsoporttól elválasztó Haro-csatornában végződik. A D-i határ a Rio Grande mentén az é. sz. 31° 47"-ig jut, ahonnan 160 km.-nyi távolságban egyenesen Ny-nak megy, azután D-nek fordul az é. sz. 31° 20"-ig; Ezen szélességi kört követi a ny. h. 111° -ig; innen egyenes vonalban halad a Colorado azon pontjáig, amely 32 km.-nyire van a Gila-torkolatától, azután a Colorado mentén ennek torkolatáig vonul és innen Ny-nak megy a tengerpart azon pontjáig, amely a San Diego kikötő legdélibb pontjától egy tengeri mértföldnyire van. Az É-i és D-i szárazföldi határok hossza együttvéve 16200 km., a tengerié pedig 7064, amiből az atlanti partra 3036, a nagy-oceánira 1866 és a Mexikói-öböl mellékeire 2162 jut. A legészakibb pont az é. sz. 49° -a, a legdélibb a Cap Sable (24° 50"), a legkeletibb a C. Quoddy Head (66° 59") és a legnyugatibb a Mendocino-fok (124° 32"). A legnagyobb hossza ÉD-i irányban 1285, KNy-i irányban 4625 kilom., egész területe Alaszka nélkül 7838300 km.², Alaszkával együtt 9333680 km.². A partok tagoltsága nem jelentékeny; az egyedüli nagyobb félszigetek Delaware (15950 km.²) és Florida (60500 km.²) Legnagyobb szigete Long Island (2420 kilom.²); számos kisebb sziget van Maine partján (Grand Menan, Mt. Desert stb.), a Cod-fok közelében (Nantucket, Marthas Vinegard, Penikese, Block, Fisher), Long Islaud mellett (Staten-Island és Manhattan), Florida D-i végében (Florida és Pine Keys), a Mexikói-öböl melléki partokon (S. Vincent, S. Georges, Chandeleur-szigetek, Ile au Breton, Horn, Grozier, Marsh-szigetek), a D-Kaliforniai partokon (S. Cruz, San Rosa, Sa. Miguel, Sa. Catalina, S. Nicolas stb.), a San Juan de Fuca-csatornában (a Haro-szigetek). A kisebb öblök az Atlanti-oceán partján: a Penobscot-, Massachusetts-, Cod-, Buzzard-öböl, Long-Island-Sund, Delaware-, Chesapeake-öböl, Albemarle- és Pamlico-sund; a Mexikói-öböl partján: Tampa-, Appalachee-, Pensacola-, Mobile-, Atchafalaya-, Galveston-öböl; a Nagy-oceán partján: San Diego-, Monterey-, San Francisco-, Trinidad-öböl, Gray"s Harbour és Puget-sund.

Forrás: Pallas Nagylexikon