Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Északi teng... ----

Magyar Magyar Német Német
Északi teng... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Északi tenger

(a rómaiak Oceanus Germinacusa, angolul German Ocean, flamandul: Norder Zee, dánul West-See, németül Nord-See vagy Deutsches Meer), az Atlanti-oceán öble Norvégia, Dánia, Németország, Hollandia, Belgium és Franciaország közt, amelyből a Skagerrak a Keleti-tengerbe, a Pas de Calais pedig a La Manche-csatornába vezet. É-i határául az Unst és Sognefjord közti, 61° szélességi kört tekintik, ahol szélessége 300 km. Leghosszabb tengelye Gravelinetől É-nak 1130 km. A norvég partok hossza, eltekintve az öblöktől, amelyekkel hétszer akkorák volnának, 400 km.; Hollandiáé, beleszámítve a Zuijderzeet, 700; Belgiumé 58, Franciaországé 35 és a Brit-szigeteké 1766. Területét Krümmel 547623 km.2-re, Strelbitsky 536201 km.2-re becsüli, amelyből 6441 a szigetekre esik. K-i partjai. A norvég partokat a fjordok számos szigetre és félszigetre darabolták; a nagyobb fjordok itt a Hardanger-, Bukke-, Lyse- és Lister-fjord. A Skagen-foktól D-re a Manöig a Tannisi-, Jammeri- és Vigsöi-öblök, továbbá a dán fjordok találhatók és pedig a Liimfjord, a Nissumfjord, amelybe a Stor-Aa torkollik, a Stadelfjord, és a Ringkjöbingfjord, amelyet a Skjerne-Aa és az Omme táplál. Jyllandtól D-re a partok előtt alacsony szigetsor vonul el: az Uthland (Romö, Sylt, Föhr, Amrum) és a Halligen-csoport (Nordmarsch, Habel, Gröde Hooge stb.). A Halligen-csoporttól D-re van az Eiderstedt-félsziget; itt szakad a Tönning-öbölbe a Teenet felvevő Eider. Még tovább D-re van a dithmarscheni két félsziget. A fent említett szigetek egykoron egymás közt és a szárazfölddel összefüggöttek; azonban a tenger hullámai ellepték a földet és szigetekké tördelték; a régi szárazföld helyén vannak a Wattenek, a tenger apadásakor mintegy 220 km.2 területet elfoglaló iszapzátonyok. A XIII. sz. közepén hajtotta végre a tenger az első és 1634. az utolsó romboló munkáját. D-i partjai (az Eibetől Gravelineig) szintén érezték a tenger romboló erejét. 1066., 1218., 1221., 1277. és 1570 történtek azon nagyobb katasztrófák, amelyek a Jade és Dollart öblöket alkották és sok ezer ember életébe kerültek. Pestel 6000 km.2-re becsüli azon szárazföld területét, amelyet a tenger a XIII. sz. óta ezen partokon megsemmisített. Plinius Germania partjainál 23 szigetről tesz említést; ezek száma jelenleg 17; kettő (Neuwerk és Knecht) a Weser és Elbe közt, a többi nagyobb sziget: Wangerooge (1840. még termékeny, most egészen elhomokosodott), Spiekeroog, Langeoog, Baltrum, Norderney, Juist, Memmer, Borkum és Helgoland. A frizek szigeteik védelmére 5-10 m. magas gátakat emeltek és ezek segítségével sok helyen a tengert hátrább szorították. Jever N. Károly idejében még látogatott kikötő volt, jelenleg 15 km.-nyire van a tengertől. A wattenek itt is követik mindenütt a partok mentét. Hollandia partjaiba két öböl nyulik be: a Zuyderzee és a Rajna-delta. A zuyderzeet, egykoron szintén édesvizü tavat, É-on 7 kis szigetből (Bottum, Boschplaat, Schiermonnikoog, Ameland, Terschelling, Vlieland és Texel) álló sor határolja. A Rajna, Maas és Schelde delta szigetei, Rosenburg, Ysselmonde, Pulten Schouwen, Duiveland, É. és D. Beveland, Walcheren stb. Belgium és Franciaország partjai megelehetősen egyenes vonalat irnak le. A tenger romboló hatása ezeknél kevésbbé éreztette erejét; az előttük elterülő homokzátonyok is kisebbek. Ny-i partjai. Anglia DK-i kis félszigete, Kent, amelyen a Stour folyik a tengerbe, területének egy részét a történelmi időkben vesztette el; ellenben tőle É-ra az egykori Thanet-sziget jelenleg a száraz földnek kiegészítő része. Ezen egykori sziget, Chatham és Gravesend félszigetekkel egyetemben fogja körül a Themse deltáját. Ettől É-ra Anglia partjai félkört irnak le a Wash-öbölig; itt számos apró kikötő van: a Crouch, Chelmer, Colne, Deben, Ore, Blythe, Waveney deltáival. A Wash É. környéke a tenger rovására növekszik; amit a tenger egyik oldalon a szárazföldtől elvesz, azt a másik oldalon visszaadja. A Washba torkolnak az Ouse, Nen, Welland és Witham. A Wash és Humber-torkolat közt 60 km. hosszuságban mészkő alkotja a partokat, amelyeket a tenger hullámai folytonosan rongálnak. A Tees torkolatáig több kis öböl van, amelyek közt a legnagyobb a Druridge. Ennek közelében terülnek el a Farne, Old Law és Holy nevü szigetek. A Tees és Tweed között torkolnak még a Wear, Tyne, Blyth, Wansbeck, Coquet és Aln. A skót partok nagyobb öblei: a Firth of Forth, amelyben az Inch Keith és May szigetek terülnek el, a Moray Firth, a hosszukás Aberdour, Banff és Buckie és végül az Inverness-öblök. Kikötők és világító tornyok. Az É. partjain mintegy 400 kisebb-nagyobb kikötő van, ezek között van földünknek is legnagyobb kikötő városa London; egyéb elsőrangu kikötők: New-castle-upon Tyne, Hamburg, Anvers, továbbá Lübeck, Bremen és Bremerhaven, Amsterdam, Helder hadi kikötő, Rotterdam, Dortrecht, Yarmouth, Hull, Leith, Bergen, Stavanger, Emden, Ostende, Niewport, Dunquerque, Harwich, Ipswich, Aberdeen, Inverness stb. 92 világító torony épült a különböző partokon és kikötők mellett. Mélysége. Krümmel az É. középmélységét 89 m.-re becsüli; átlag D-en sekélyebb, mint É-on; mélyebb ott, ahol meredek partok környékezik, kevésbbé mély ott, ahol partjai alacsonyak; a Zuyderzeeben átlag 3-5 m., a norvég partokon 300, 500-800 m. A sekélyes helyek és zátonyok nagy számban vannak, különösen Dánia és Anglia partjain; amott vannak a Jyllandi-zátony, a Graue Tiefe, Knoten Tiefe, a Schooneveld, Nieuporti-zátony, amott a Thornton-Ridge, a Black deep, Knock deep, a Brown Bridge, Burnham Flats, Coal Pit, Outer Pit stb. Mindezen zátonyok és iszappadok, amelyeket többé-kevésbbé mély csatornák választanak el egymástól, a gyakori ködökkel együtt a hajózást a tengeren veszedelmessé teszik (Nord-See Mord-See, a. m. É. gyilkos-tenger, mondja a német közmondás). A tenger dagadása az É. különböző részeiben különböző fokot ér el. A Themze torkolatánál 5 m.-nyi, az Elbén 50 km.-nyi távolságra érezhető; átlag legerősebb a tengerviz áradása az angol partokon. Állandó áramlat nem igen van; a tengerviz mozgása leginkább az uralkodó szelektől függ; még legjobban érezhető azon áramlat, amely a Balti-tenger fölösleges vizét viszi az É.-be. A norvég partokon télen nagyobbára D.-i szél, nyáron pedig É-i szél szokott fujni. A dán partokon a Ny-i szelek az uralkodók. A viharok kitörése rendesen a tenger áradásával esik össze. A sótartalma alig valamivel kevesebb, mint a nyilt oceánban. Az állati élet a tenger vizében aránylag kevés változatosságot mutat; az állatok száma azonban annál nagyobb. Belgium és Anglia partjain nagy számmal vannak az osztrigák; különösen sok embernek ad foglalkozást a halászat; Norvégia parti lakóinak az a főkeresete. A Corigenus silust a Spinax nigert, de különösen a heringet sok ezer számra halásszák. V. ö. Möbius. Das Thierleben am Boden der Ost-u. Nord-See. Segelhandbuch für die Nord-See. Herausg. v. hydrographischen Amt der Admiralität, Berlin 1883. Galenbeck, Karte der Nord-Seeküste (Bréma 4 kiad.). Lehmann O., Nordsee-Bäder. (1885) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is