Északi territorium

(Northern Territory), 1861 óta ideiglenesen D.-Ausztrália ausztráliai gyarmathoz csatolt terület a Harafura-tenger, a d. sz. 26°, a k. h. 138 és 129° közt. 1355891 km² területtel, (1891) 4898 európai, kinai és maláji lak., a koborló benszülöttektől eltekintve. Az É.-ra kinyuló félsziget 900-1200 m. közepes magasságu fensikból áll, amelyben számos kisebb folyó vájt magának mélyebb völgyeket; ezek közt a legnagyobbak a Victoria, amelyet torkolatánál Forsyth-creeknek hivnak, a Fitzmaurice, a Liverpool, Roper stb. Partjain a nagyobb öblök: a Limmen Bight, amelyet É.-on a hegyes Groote Eylandt-sziget határol., a kettős Arnhem-öböl, amelyeket az English Company szigetei védelmeznek; a Castlereagh-öböl, a Raffles Bay a Koburg-félszigeten, a Port Darwin, a Queen"s Channel. A territorium belseje olyanforma, mint D.-Ausztráliáé (l. o.), nagy, néha termékeny sikságokból és még nagyobb pusztákból áll, itt-ott alacsony hegyekkel, amelyeket a Finke, Palmer és Hugh csak csekély mértékben öntöznek. A 24. sz. fokon tul a vidék képe megváltozik; a Mac Donnel hegylánc (legmagasabb csúcs a Giles-hegy, 1100 m.) 300 km. hosszuságban vonul keresztül rajta NyK-i irányban. Tőle É-ra vannak a Forster, Crawford, Davenport, Murchison hegyek, amelyek között a Bonney intermittáló folyó a legnagyobb viz. A territorium É-i részének éghajltala tropikus. Az esős évszak októberben kezdődik és öt hónapig tart. A partok környéke termékeny; a pálmafák számosak; gyakoriak az eukaliptusok, pandanusok, az Adansoniak és a Delabechia rupestris. A territorium belsejében csak a hegyeken vannak fák; egyebütt a földet nagyobbára scrub fedi. A cukornád és kukorica termelése a jobb földeken eléggé el van terjedve. A fauna egészen ausztráliai; csak nehány ázsiai állat honosodott meg; igy Timorból egy poney-faj és Jáváról egy bivaly. A házi állatok tenyésztése mindeddig nem igen jelentékeny; legtöbb a szarvasmarha (136000), azután a juh (mingegy 40000) és a ló (6000). A föld belseje arany-, ezüst-, réz- és ólomérceket rejt magában; leginkább az aranyat bányásszák és pedig majdnem kizárólag a kinaiak (évenkint mintegy 7000 unciát). A bevándorlott lakosság közt legnagyobb számmal vannak a kinaiak, jóval kevesebben az európaiak és malájok; a benszülöttek ujabban ellenséges magaviseletet tanusítanak a bevándorlottakkal szemben. A gyarmat élén egy kormányzó áll, aki a D. ausztráliai kormánynak van alárendelve. A főváros Palmerston a Port Darwinnál, ahol a transzkontinentális táviró végződik. Az É. első megismertetője 1817-22. King kapitány volt. 1824-ben Gordon Bremer Dunda erősséget alapított Melville szigetén, Stirling kapitány pedig valamivel későbben a Koburg-félszigeten Port Wellingtont; de ezen telepeket 1829-ben elhagyták. Szintugy elhagyták 1849-ben Port Essingtont, amelyet 1838-ban Gordon Bremer alapított. Időközben 1844-ben és 1845-ben Leichhardt jutott el Sydneyből a Viktoriáig és innen bejárta a territorium D-i részeit. 1864. Finniss tett kisérletet gyarmat alapítására, de sikertelenül; végre 1869. letették Palmerston alapját. 1870 okt. 1. megkezdték a transzkontinentális táviró fölállítását, 1872 aug. 22. e munkát be is fejezték és ugyanazon év okt. 21. összekötötték Jávával és földünk többi részeivel. Későbben Gosse, Warburton, Giles, Chewings, Mac Minn és Sergison tettek ujabb fölfedezéseket. V. ö. Sowden W. S: The Northern Territorry as it is (1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon