Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Északkeleti... ----

Magyar Magyar Német Német
Északkeleti... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Északkeleti vasut

v. Magyar É. A Tiszavidéki vasut 1859. kapott engedélyt a Nyiregyházáról Naménybe vezető vonal megépítésére. E terv elejtetett. Ekkor Debrecen és Szathmár városok közönségének szorgalmazására a Debrecenből Szathmáron át Szigetre vezető vasut előmunkálataira gr. Forgách Antal és Kovách Lajos kért engedélyt 1864., az 1867. megalakult magyar kormány országos érdeknek tartván a hosszabb vonalakból álló vasuti vállalatok alakulását, befolyásával a Felső-Magyarország keleti részén építendő vasuti hálózat engedélyesei és a fennebb megnevezett érdekelteket egyesítvén, az 1868. évi XIII. t.-cikkel a Magyar É. vasut építésére megadta az engedélyt. Az engedélyezett vonalak a) Debrecentől Szatmár-Németin és Tekeházán át M.-Szigetig; b) Tekeházától Csapon át Kassáig, ez utóbbiból kiágazólag S.-A.-Ujhelytől-Zomborig; és Bátyutól-Munkácsig. E vonalakra mértföldenkint ezüstben 37100 frt kamatbiztosítás nyujtatott és a 64,5 mértföld hosszu vonal biztosított tőkéje 47214000 frtban állapíttatott meg. A részvény és kötvények szelvényei 10 évre adó- és illetékmentesek voltak. Az építés a berlini dr. Stroussberg Henrikre bizatott. Stroussberg a kamatbiztosítás alapján kibocsátott építési tőkéért elvállalta a vonal megépítését, teljes felszerelését, az építés ideje alatt felmerülő időközi kamatok és igazgatás költségeinek fizetését. Az előmunkálatok lassu végzése, az addig nem ismert árvizmagasságok, végre a francia-német háboru kitörése következtében beállott munkáshiány ott a különben is rosszul vezetett vállalatot megbuktatá. 1871. Stroussberg kijelenté, hogy csak akkor képes folytatni a munkálatokat, hogyha a beszerzett anyagok értékének arányában előleget kap. Ez engedélyeztetett, akkor azután 1871. márc. Stroussberg a vállalatot a bécsi Union-banknak adta át. A bank állitólag az építés befejezéseig 22 millió forintot veszített, mert a Tekeházánál építendő 420 m. hosszu Tiszahid, továbbá a Kassa - Legenye-Mihályi - s.a.-ujhelyi vonalon bekövetkezett csuszások a munkálatokat nagyon megdrágították. A fennebb vázolt vonal építése közben az 1870: XVII. t.-cikkel engedélyeztetett a Nyiregyháza-ungvári II-rendü vonal építése. Ennek mértföldje után csak 20000 ezüst forint kamat biztosíttatván, az egész tőke 4960000 forintban állapíttatott meg. E vonalnak építésébe az első vállalkozó szintén belebukott. Mindez többrendbeli bonyodalmat idézvén elő, a kormány ujabb tőkerendezéseket engedélyezett. Végeredményként megemlíthetjük, hogy 1877 dec. 31. a névleges tőke volt 57390000 frt. Ehhez járultak a különböző kölcsönök 7394830 frt. Ebből a tulajdonképeni építési tőkére 57925730 frt jut, vagyis kilométerenkint 99820 frt.

A pálya hossza volt: Szerencs - Mármaros-Sziget 243,1 km.; Debrecen - Királyháza 150,4 km.; Bátyu-Munkács 26,3 km.; Nyiregyháza - Ungvár 93,9 km.; S.-A.-Ujhely - Kassa és az összekötő vonal 66,6 km. Összesen 580,3 km. E vonalak a közhasználatnak a következő időkban adattak át. 1871. Szerencs - S.-a.-ujhelyi, Debrecen - szatmári. 1872. S.-A.-Ujhely - l.-mihályi, S.-A.-Ujhely - Csap - ungvári; Csap - királyházi, Szatmár - mármaros-szigeti. Nyiregyháza - kisvárdai. 1873. Kis-Várda - csapi, Legenye-Mihályi - kassai. Az É. összes vonalai államosítva lettek 1890. a XXX. t.-c. alapján. V. ö. Vörös László, Magyar vasuti évkönyvei.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is