esztétikum

Valamely természeti, társ. v. művészeti jelenség azon sajátossága, hogy benne közvetlenül érzékelhető formában, szuggesztív módon kifejeződik egy adott történelmi korszak társ.-emberi lényege. Egy természeti jelenség annyiban rendelkezik esztétikai sajátossággal, amennyiben az ember és a természet viszonyát, v. - szimbolikusan - az emberek egymás közti viszonyait fejezi ki. A társ. élet eseményei a maguk lényegét gyakrabban mutatják meg az előbbinél világosabban és hatásosabban, azonban ritkábban tudjuk az esztétikai befogadó, azaz egy szükségképpen nem részt vevő, hanem szemlélődő álláspontból érzékelni őket, így azok ritkábban hatnak ránk esztétikum ként. A műalkotásban az előbbieknél sokkal határozottabban jelenik meg az esztétikum, a forma által rögzítetten, sűrítetten, minőségileg magasabbfokon.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• jelenség
• ember
• műalkotás
• forma