États généraux
(franc., ejtsd: etá zsénéró), a francia országos rendek,
melyeket a nemzet képviseletében a papság, nemesség és városok (les bonnes
villes) küldöttei alkottak. Gyüléseinek eredete vitatott. Többen a régi
hübérgyülések folytatását látják bennök, melyekre a városokat is meghivták,
minthogy már nemcsak a federalizmus ügyeiről tanácskoznak s mert a polgárságot
terhelő adó és szubszidiumok megszavazása válik szükségessé. De az ujabb
kutatások valószinüvé teszik, hogy IV. Fülöp uj intézmény kezdeményezője lesz,
midőn 1302. az É.-t először összehivja, főkép a célból ez alkalommal, hogy a
pápasággal szemben folytatott politikájának az É. hozzájárulása nagyobb sulyt
kölcsönözzön. Kétségtelen azonban, hogy ezentul az É. hatáskörébe főkép
pénzügyek, különösen adók, segélypénzek fölötti tanácskozás tartozik; de
foglalkoznak még más ügyekkel is, a kormányzat, közigazgatás,
igazságszolgáltatás, háboru és békekötés ügyeivel; időnként, p. a XVI. sz.-ban,
jelentékeny befolyásuk van a közdolgok menetére, bírálják a kormány
cselekedeteit és merész hangon nyilatkoznak. Igy a többi közt az 1484.
gyüléseken a burgundi nemesség egyik küldötte, La Roche, kijelenti, miszerint a
királyság nem magánjogi örökség, hanem köztiszt; a szuverénitás valóban a
nemzeté, a nemzeti akaratnak igazi letéteményese az É. De e nézetek akkor még
visszhangra nem találtak. Maga az intézmény pedig nem lesz állandó, nem képes
az alkotmánnyal szerves összefüggésbe jutni. Az 1614. gyüléseken már mutatkozik
a polgárság versengése a nemességgel, de ez időtől 164 évig nem hivják többé
össze, midőn pedig 1788. a király ujra hozzájuk fordul, már annyira
elfelejtették, hogy a levéltárakat kell felkutatni az eljárási szabályok
megismerésére. Az 1788. É. gyülése csakhamar nemzetgyüléssé válik és ezzel a
forradalom kezdetét vette.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|