Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
éter ether
éteráramlás... ether drift...
éteri ethereal
éterikus ol... essential o...
étermozgás ether drift...

Magyar Magyar Német Német
Éter... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Éter

(aethylaether v. aether sulfuricus). Valerius Cordus állította először 1540. kénsavval borszeszből és oleum vitrioli dulce, későbben spiritus aethereus, majd aether sulfuricus névvel jelölték. Kémiai összetételére nézve 2 etilgyöknek oxigénnel való vegyülete C2H5.O.C2H5. Előállítása ugy történik, hogy tömény kénsav és alkoholból olyan elegyet készítenek, melynek forráspontja közel 140°. Az elegyet alkalmas lepároló készülékbe öntik és 140° -ra felhevítve, alkoholt csepegtetnek belé. Ilyenkor éter és viz desztillálnak át, amelyek az igen jól hütött szedőben meggyülnek. A kénsavnak borszesszel való elegyítésekor savanyu kénsavas etil vagy etilkénsav keletkezik:

C2H5.OH + H2SO4 = C2H5.HSO4 + H2O

borszesz    kénsav     etilkénsav      viz

Az etilkénsav pedig 140° -on az ujabb mennyiségü alkoholra ugy hat, hogy etiléter képződik és a kénsav regenerálódik, amely azután ujból felhasználható éter képzésére.

C2H5.HSO4 + C2H5.OH = (C2H5)2 O + H2SO4

E reakció alapján - amelynek ismeretét Williamson-nak (1852) köszönjük - megérthető, hogy kevés kénsavval hogyan lehet aránylag sok étert készíteni. Az igy előállított nyers éter (aether crudus) vizet, borszeszt, kénessavat és kénsavat tartalmaz. Megtisztítják ugy, hogy mésztejjel rázogatják, amely a savakat megköti, majd a vizes folyadék felett uszó É.-t lefejtvén, több izben megolvasztott klórkalciummal zárt edényben néhány napon át állani hagyják; a klórkalcium a vizet és alkoholt köti meg ugy, hogy az ezután ujból ledesztillált éter már meglehetősen tiszta és a kereskedésben megtisztított É. (aether depuratus) néven ismeretes. Az egészen tiszta étert a megtisztítottból készíthetjük, ezt fényes natriumdarabkákkal hozva érintkezésbe mindaddig, mig a hidrogén fejlődése tökéletesen megszünt. A nátrium az alkohol és viz legkisebb mennyiségét is visszatartja, tehát a nátriumról ledesztillált E. egészen tiszta lesz. A tiszta É. szintelen, átlátszó, könnyen mozgó folyadék, amelynek kellemes üdítő-szaga s égető ize van. Fs. 0° -on 0,736, f. p. 35° C. Tiz s.r. vizben oldható, borszesszel minden viszonyban elegyíthető, zsirokat, gyantákat könnyen old. Meggyujtva világító lánggal elég. Mivel az É. igen gyulékony és gőze levegővel nagyon erősen robbanó elegyet képez, óvatosan kell vele bánni s lángot közelébe hozni nem szabad.

A magyar gyógyszerkönyvben az aether depuratus hivatalos készítmény. A hivatalos éter ne tartalmazzon nagyobb mennyiségü borszeszt. Ennek megvizsgálása az u. n. éterkémlőcsővel történik.

Ez egy kb. 20 cm. hosszu és 1 cm. átmérőjü, egyik végén beforrasztott üvegcső, mely osztályzattal van ellátva. A térfogat a -b-ig és b - g-ig pontosan ugyanakkora, a felső rész még külön 10 egyenlő részre van beosztva. A csőbe b-ig desztillált vizet öntünk, azután a legfelső jelig a megvizsgálandó éterrel megtöltjük és ujjunkkal befogván, a cső tartalmát erősen összerázzuk, majd az egészet nyugodni hagyjuk, amidőn az É. kisebb sürüségénél fogva a viz felett összegyül. E próbánál az É. térfogata 1/10-résszel csökken, ha az É. kellő tisztaságu volt; hiszen csak 1/10-résznyire oldódik vizben, mig ha borszesztartalmu volt, a csökkenés jelentékenyebb. A viz e kisérletnél ne zavarodjék meg, ellenkezőleg az É. zsiros vagy gyantás anyagokat tartalmaz feloldva, továbbá ne váljék a viz savanyu kémhatásuvá, mert ez esetben az E. savakkal (kénsav, kénessav, ecetsav) van szennyezve. Az E. kis mennyiségét csészécskében elpárologtatva, az utolsónak elillanó rész ne legyen más szagu, mert különben az E. más, nehezebben elillanó vegyületeket (u. n. borolaj) tartalmaz. 1 sr. É. és 3 sr. borszesz elegye a gyógykönyvben spiritus aetheris néven hivatalos; köznéven Hoffmann-féle cseppeknek hivják és gyógyszerül gyakran használják.

E a fizikában rendkivül finom és rugalmas hipotézises anyag, mely ugy az egész világtért, mint a testek molekulái közötti térségeket kitölti. Az éter hipotézisét szükségessé teszi a dolgok ujabb természettudományi felfogásának azon álláspontja, mely szerint az üres tér semmi hatásnak tovaterjesztője nem lehet. Az égi testek kölcsönös nehézkedése, a fény, hő és egyéb hatások azonban ily anyag felvétele nélkül tényleg üres téren át közlődnének; de a molekulák között működő erőhatások magyarázata sem lehet el az É. hipotézise nélkül, mely hipotézis feleslegessé teszi a különböző ugynevezett imponderabiliákat, vagyis sulyamérhetetlen anyagokat, melyek azelőtt a fény, sugárzó hő, elektromosság és mágnesség tüneményeinek és a molekulai erők hatásának magyarázatára felvétettek. Az elméleti fizika azon van, hogy mindezen tünemények az É. valamelyes mozgására vezettessenek vissza, mit azonban tetemesen megnehezít azon szükségképen való követelmény, hogy az É. egy bizonyos tüneményben felvett mozgásának nem szabad olyan természetünek lennie, mely egy másik tünemény magyarázatára felvett mozgásával össze nem fér. Az É.-mozgásnak még ismeretlen általános törvénye tehát bizonyára rendkivül bonyolult, és eddigelé csak a fény és a sugárzó hő tüneményei vannak az É.-mozgás bizonyos elemeire visszavezetve, és pedig oly szabatossággal visszavezetve, hogy elmondhatjuk, hogy ez az elmélet bizonyos fokig mindig helyes fog maradni, mert ha az É.-nek a fény hullámelméletében felvett ellenkező irányu mozgásai, miként ez tényleg megtörtént, az É. molekulák ellenkező forgásaival vagy ellenkezőleg irányult mágnesezésekkel és elektromindító erőkkel helyettesíttetnének is, eme hipotézisek a fény hullámelméletének alapvonásain, vagyis bizonyos ellenkező állapotoknak sorakozásán, mit sem változtatnának. A gravitáció elméletében kétségtelenül csak annyit lehet feltenni, hogy midőn két tömeg, puszta szemközt állása miatt, egymás felé irányuló gyorsulást nyer, a két tömeg között egy harmadik tömeg, az É. tömege is részt vesz a hatásokban, és pedig hogy ilyenkor az É.-ből energia megy át a közönséges tömegekbe, s fordítva, a közönséges tömegek potenciális energiájának növelésekor e tömegekből energia megy át az É.-be. Ezen átmenetek részleteire nézve ujabban több hipotézis állíttatott fel, de ezek mindegyike tetemes nehézségekkel van összekötve; ugyanaz áll a hatások többi csoportjára nézve is. Azonban a tüneményeknek számos kölcsönös vonatkozása, különösen az optikai és elektromos kölcsönös vonatkozások alapján feltehető, hogy minden jelenségnek ugyanaz a szubsztrátuma van, mint a fényjelenségeknek, vagyis hogy az azelőtt különösen felvett fényéter azonos azon É.-rel, mely a többi jelenség magyarázatára felvétetik, különösen pedig azon É.-rel, mely bizonyos csillagászati jelenségek magyarázatára már régebben felvétetett, a mikor is némely üstökös mozgásának pontos kiszámítása egy a világegyetemet betöltő igen csekély sürüségü, de azért mégis ellenálló közeg lételére utalt. Euler a fényrezgésekből, melyeket már ő is valószinüeknek vett fel, az É.-t a levegőnél 3,9X107-szer ritkábbnak és 1278-szor rugalmasabbnak számította ki; az É. révén való hőközlés tüneményeiből következtetve, az É. abszolut sürüsége köbcentiméterenként 10-22 grammnál kisebb nem lehet.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is