Étetési rajzok

alatt az ásványok felületén gyakran látható s a kohézió (összetartás) viszonyok szerint magyarázható rajzokat értjük. Ha a kristály egy bizonyos folyadék vagy gőz hatásának volt kitéve, akkor a lapok felületén szabályos elhelyezkedésü mélyedések és dombok keletkeznek, melyek helyzetükre nézve az illető kristályalak szimmetriai viszonyainak hódolnak. Az É. (lehetnek mesterségesek és természetesek) előállításával a kristályrendszer, sőt a kristályalakok kiképződési neme is kipuhatolható. Az É. kivül keletkeznek ezen behatások alatt étetési dombok, melyek a mélyedések egymáshoz való csatlakozása által lépnek előtérbe (Becke); továbbá étetési lapok, melyek a kristály élén az anyag behatása által tompítás utján keletkeznek. Legszebb példát a meteorvasak szolgáltatják, melyeken csiszolás után salétromsav- és kevés kénsavval étetve, kitünik, hogy összetevő lemezkék az oktaéder lapjával egyközes elhelyezkedésüek (Widmannstätten-féle rajzok). Amorf ásványoknál ez uton a szövetről meggyőződhetni.

Forrás: Pallas Nagylexikon