Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
év class
év college yea...
év year
év kezdetén... in the prim...
év közben l... broken acco...
év legelejé... in the prim...
év utolsó n... last of the...
év vége year-end
év végi year-end
év végi biz... speeches
évad season
evakuál to evacuate...
evakuál to medevac,...
evakuálás evacuation
evakuált evacuee
evangélikus... evangelical...
evangélista... evangelist
evangélium gospel
evangélium message
evangéliumi... evangelical...

Magyar Magyar Német Német
év & eszten... Jahr (s)
evangélikus... evangelisch...
évente alljährlich...
evés Essen (s)
éves jährig
éves & évek... jahrelang
éves terv Jahresplan ...
evez rudern
evezés Rudern (s)
evező Ruder (s)
evezős Ruderer (r)...
evezős csón... Ruderboot (...
evezőssport... Rudersport ...
evezősverse... Regatta (e)...
évezred Jahrtausend...
évf. (évfol... Jahrg. (Jah...
évf. (évfol... Jg. (Jahrga...
évfolyam Folge (e)
évforduló Jahresfeier...
évforduló &... Jubiläum (s...

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Év

(esztendő), bizonyos egységül felvett időkőz, leginkább az az idő, melyre a Földnek szüksges van, hogy az ekliptikát (l. o.) befussa és mely alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek. Van csillagászati és polgári év, az az illető időköznek valóságos (a másodpercekig terjedő) tartama; emez az alapul felvett csillagászati évben foglalt egész napok száma. A kiindulás pontja szerint, melytől kezdve és a meddig t. i. az ekliptika befutásának idejét számítjuk, többféle csillagászati évet különböztetünk meg:

a) A tropikus év

alatt a Föld a tavasz-napéjegyenponttól kiindulva ugyanahhoz visszatér, nevét onnan vette, hogy régebben ugy határozták meg a hosszát, hogy a Napnak ugyanazon téritőhöz (tropicus) való visszatértét észlelték. Mivel a precesszió (l. o.) folytán a tavasz-napéjegyenpont az ekliptikában évente 50""2282-cel visszafelé halad, a tropikus év hossza is egy teljes (360°) körülfutáshoz szükséges időnél kisebb lesz, és mert továbbá maga az általános évi precesszio is változó mennyiség, a tropikus év hossza is, mely jelenleg (1894) változó és e században 0,552 másodperccel fogy, 365,2421968 nap = 365 nap 5 óra 48 perc, 45,80 másodperc. Azonban idővel évezredeken keresztül a fogyás megint növekedésbe megy át, de ezek az ingadozások a tropikus év hosszában annak középértéke körül nem tesznek ki 19""-nél többet, maga a középérték 365 nap, 5 óra 48 perc, 46 másodperc, melyet 2270. Kr. u. el is ér a tropikus év hossza; az egész változás periodusa 10669 év.

b) A sziderikus vagy csillag-év

az az idő, melyben a Föld a Nap köröli pályáját egyszer teljesen befutja, vagy mely alatt a Nap látszólagos pályáján ugyanazon álló csillaghoz tér vissza (ezért hijják csillag-évnek). Mivel a Földpálya kerülete állandó (minthogy a bolygó pályák félnagytengelye is állandó), azért a sziderikus év hossza is állandó és 365,2563582 nap = 365 nap, 6 óra, 9 perc, 9,35 másodperc.

c) Az anomális év

az az idő, melyben a Föld perihéliumától (l. o.) kiindulva, ahhoz megint visszatér, hossza 365,259940 nap = 365 nap, 6 óra, 14 perc 18,87 másodperc, tehát 5 perccel és 9,52 másodperccel hosszabb, mint a sziderikus év. Ezen nap-éveken kivül találkozunk még a csillagászati hold-évvel, mely 12 fényváltozati (szinodikus, l. o.) hónapból áll és melynek hossza 354 nap, 8 óra, 48 perc 34 másodperc. A nap- és hold-év közti kikerekített 11 napi külömbséget nevezzük epaktá-nak (l. o.). Végül még plátói vagy nagy évnek azt az időt szokták nevezni, melyben az egyenlítő sarka egyszer körüljárja az ekliptikát vagyis a tavasz-napéjegyenpont az ekliptika ugyanazon helyére tér vissza, ennek hossza 25800 év. A polgári év v. szabad nap-év melynek alapja a tropikus 365 és 1/4 napos év v. szabad hold-év, mely a 3541/2 napos holdéven alapszik v. végre kötött hold-év, melynél a hold évet egy időről-időre közbeiktatott 13 hónappal a napévvel hozzák összehangzásba. Minthogy sem a nap-, sem a hold-év nem vág össze az egész napok számával, a nap-évnél egy 366-ik napot adnak hozzá, p. minden 4-ik évben, a hold-évnél egy 355-ik napot 2 vagy 3 évenként; ezek a szökő napok és szökő évek (l. o.), épugy mint a kötött hold-évnek 13 hónapos alakját szintén szökő évnek nevezzük.

A használtabb v. történelmileg nevezetesebb évalakok

a következők: 1. Az egyiptomi év vagy Nabonaszár éve, 12 harmincnapos hónapból és 5 kiegészítő napból álló nap-év Hónapjai: Thoth, Faofi,Thyr, Choiak, Tybi, Mechir, Famenoth, Farmuthi, Pachon, Payni, Epifi, Mesor. - 2. Az actiumi év Egyiptomban és a rómaiaknál is használatos módosítása az egyiptomi évnek az actiumi csata után; a 12 harmincnapos hónap megmaradt, valamint az 5 kiegészítő nap, csakhogy minden 4-ik évben aug. 28. és 29 közt egy napot beiktattak, 30-ban K. e. kezdték meg. 3. A persák régi éve szintén 365 napos nap-év volt; 12 hó 30 napjával és az év végén hozzátoldott 5 nappal. India némely részében ma is használják, csakhogy az 5 napot nem az év végén, hanem a 8-ik hónaphoz csatolják hozzá. A XI. sz. közepén Dselal Eddin 8 csillagász, köztük Ulug Begh közreműködésével módosította, ugy hogy négyévenkint 1-1 szökő napot rendelt közbeiktatni és ha ez 7 v. 8-szor már megtörtént, nem a 4., hanem az 5-ik év a szökő év, ugy hogy v. 7 szökő év van 29, v. 8 szökő év van 33 évben; első esetben az év hosszául 365,2414, a másodikban 365,2424 napot kapunk mi tényleg rendkivülien jó megközelítés. - 4. Az ó-római (romulusi, albáni) év kezdetben 10 hónapos volt; ezek: márc. május, jun., quintilisz, szextilis, szeptember, október, november és december, némelyek szerint felváltva 30 és 31 napos hónapokkal, és igy mindössze 304 nappal, mások szerint inkább különböző hosszuságu hónapokból de 360 napból álló. - 5. Igen korán átalakult hold-évvé; mert már Numa Pompilius az állítólag még Romulus által hozzáfüggesztett 56 napból 2 uj hónapot (januáriust 31 és februáriust 28 nappal) képezett, egy 12 hónapu 355 napos hold-évet csinált. Ennek a napévvel való összeköttetésére a görög minta szerint egy hónapot szurtak közbe, és pedig minden második évben febr. 23-a után mensis mercedonius vagy interkalaris névén 22 vagy 23 napból álló hónapot. De 8 ily módon képezett év 8 nappal hosszabb, mint 8 tropikus év, miért is egyik évben kevesebb napot kellett közbeiktatni, mi lassankint olyan zavarra vezetett, hogy 304. Kr. e. a decemvirek a szabálytalan beiktatás helyett a főpapokra bizták annak meghatározását, hogy hány napból álljon a mercedonius. De mert a papok ezzel a tisztökkel főleg konzul barátjaik uralmának meghosszabbítására vagy ellenségeiknek megrövidítésére visszaéltek, és maguk sem tudták pontosan a közbeiktatandó napokat, a legnagyobb zavar támadt; az autumnáliák (őszi ünnepek) tavaszra, az aratás idejére való cerealiák télre estek. Julius Caesar idejében a helyzet már türhetetlen volt, ő tehát 47-45. években Kr. e. Soszgener csillagásszal és Flavius Scribával a már Eudoxustól Egyiptomban talált lunisolaris évet 3651/4 nappal vezettette be és egyuttal - mert már 90 nap volt az eltérés a helyes időtől - 46-ban február 23. után 23, november és december közé 67 napot szurt közbe, ugy hogy ez az év (annus confusionis a. m. zavarok éve.) 445 napossá vált. Ez lett volna tehát 6. az első juliáni év, mely 365 napos nap-év. Minden 4-ik évben febr. 23-a után egy szökő nap (bissextilis) szuratik be és igy egy év tényleg 3651/4 napossá tétetik. A 12 hónap is mai berendezését és máig fenmaradt nevét kapta ekkor, amennyiben a quintiliszből éppen Julius Caesar tiszteletére julius lett, és nemsokára az augusztus is a szextilisz helyébe lépett. A tropikus év fenti hosszából már látnivaló, hogy a juliáni év is eltérő még attól, és ez okozta, hogy a keresztények által is elfogadott ezen év a századok folytán mindinkább visszamaradt (mert 11 perc és 14 másodperccel kelleténél nagyobb) és több sikertelen kisérlet után végre - 7. XIII. Gergely pápa 1582. Aloysius Lilius terve szerint a Gergely-féle évet hozta be, mely a juliáni 365 napot és négyévenkinti szökő évet megtartotta, de a százados évek közül csakis a 400-zal oszthatókat teszi szökő évekké. Minthogy a Gergely-féle év hossza 365,2423 nap, tehát eltérése a tropikus év középső értékétől csak 415 évben tesz 3 órát és 3320 év multán 1 napot, azért a civilizáció terjedésével körülbelül mindenütt el is fogadják. A katolikus államokban már 1583-87-ig, Németországban 1700., Dániában, Angliában 1752., Svájcban 1753. fogadták el: ujabban Japánban is be akarják hozni, és csak az óhitüek tartották meg a juliáni évet. A juliáni és Gergely-féle számítás közti különbség e század végéig 12 nap (1582. 10 nap) volt, de már 1900 febr. 24-étől fogva 13 lesz.

Szabad hold-év

csak egy elterjedt van, a 8. török vagy arab év, mely 354 napos, illetve szökő évben 355 napos. Kezdődött a hedsrával (l. o.) 622 julius 16-án. Hónapjaik: Moharrem Safar, Rebi-el avvel, Rebi-el-accher, Dsemadi-el-avvel, Dsemadi-el-accher, Redsob, Saban, Ramadan, Sevval, Dsul-Kade, Dsuil-hedse, felváltva 29 és 30 naposak; a szökő évek 30 éves ciklusban kerülnek vissza 11-sével. Természetes, hogy már 32 tropikus éven belül a török év kezdete minden évszakon keresztülmegy. - 9. A kinaiak éve 12 holdhónapból áll, ha azonban a Nap az év leteltével még nem futotta be az állatkör illető jegyét, még egy hónapot kell az évhez toldani, de hány nappal és mily időközökben, arra határozott szabály nincsen, hanem 60 éves ciklust számítanak, néhol egy 10 éves Kan vagy törzs és egy 12 évesnek Chi vagy ág kombinációjával. - 10. A zsidók éve kötött hold-év; a rendes tizenkét 29 és 30 napos hónapból áll, melyek nevei: niszan, ijar, szivan, tamusz, ab, elul, tiszri, marchesván, kiszlev, tebet, sebat, adar; a napévvel való összhangzás miatt aztán egy 19-éves ciklusban 7-szer (és pedig a 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. években) egy 13-ik hónap, a veadar, jő hozzá. Azonkivül a marchesván hónapnak mindig lehet 1 nappal több v. kevesebb, ugy hogy háromféle rendes és háromféle szökő évük van (353, 354 és 355 vagy 383, 384 és 385 nappal). Első hónap a niszan, de az ujév tisrivel kezdődik (szept. 10. és okt. 10. közt). Ezen évszámítást Rabbi Hilel Manaszi állapította meg a Kr. u. IV. században. - 11. A görögök éve kezdetben 12 30 napos hónapbl állt, és tavaszra, nyárra és télre volt felosztva, ilyen Homér éve is; később azonban itt is 354 napos holdévre tértek át, melyet egy 13-ik hónapnak közbeszurásával iparkodtak a tropikus évvel összeegyeztetni. Az attikai évben a hónapok nevei: hekatombaion, metageitnion, boedromion, pianepszion, maimakterion, poszeideon (szökő hónap), garnélion, anteszterion, elafebolion monichion, targelion, szkiroforion; ezek három dekadra voltak osztva és ujholddal kezdődtek. Már Kr. e. 776. az éveket 4-sével csoportosították és ez alkotott egy olimpiadot és ezeknek az évszakokkal való egyeztetése céljából kezdetben kétévenkint egy, majd nyolévenként 3 szökő hónapot szurtak közbe: ez volt az oktaeterisz, melyben 2922 nap = 99 hó = 8 év (3651/4 nappal); de midőn igy sem volt a Hold- és Napjárás kiegyenlíthető, kettős oktaeteriszt használtak; az eddigin kivül egyet, melynél 3 évben 31 napos szökő hónapok voltak, mig végre a 87. olimpiad 1. évében (432 Kr. e.) Kallipus csillagász, a rendesen Metonnak tulajdonított és róla is nevezett 19-éves ciklust vezette be; a 3, 5, 8, 11, 13, 16 és 19-ik években iktatván be egy-egy szökő hó. Végre a rómaiak felülkerekedtével a görögök is a juliáni évet fogadták el és tartják máig is. Rövid éltü volt 12. a francia köztársasági év. 1792 szept. 12. kezdődött, mikor az őszi equinokcium a párisi déllőre nézve 9 óra 18 perc és 30 másodperckor d. e. állott be. Tizenkét 30 napos hónapja volt az évnek és 5 kiegészítő napja (jours complémentaires); szökő évben - rendszerint minden 4-ik - 6 kiegészítő nap volt. A hónapok voltak: vendémiaire (IX: 22.), brumaire, frimairial, vôse, ventôse, pluviôse, germinal, floréal, prairial, messidor, thermidor, fructidor, csakhogy a Gergely-féle év és a köztársasági közti eltolódások folytán vendémiaire 1-je 1795, 1799, 1800, l801, 1802, 1804 és 1805-ben szept. 23-ára, 1803. pedig szept. 24-ére esett. Az 1805 szept. 9-iki rendelet ezt az évszámítást megszüntette és a Gergely-félét visszaállította.

Az év az egyiptomiaknál, persáknál, feniciaiaknál a nyári soistitium után kezdődött, a zsidóknál szept. és okt. közepei közt, ugy hogy egyházi évük a tavasz-napéjegyen utáni ujholddal kezdődjék; a görögöknél a nyári solstitiumkor, a rómaiaknál kezdetben a tavasz-napéjegyenkor, később, főleg a juliáni év behozatala után, a mai napig fentartott szokás szerint jan. 1-ével. A keresztények kezdetben március 1-ével, majd karácsonnyal, majd március 25-ével (igy Angliában még 1752. is) kezdték meg az évet, mig végre a szintén már kezdettől használt január l-eje (a Circumcisione), mely napot Dionysius Exiguus is megtartott, vált általánossá. Az egyházi év az egyház ünnepelte vasár- és ünnepnapok foglalatja egy polgári éven belül. Kezdete jelenleg a római katolikus és protestáns egyházakban advent (l. o.) első varánapján (nov. 26-ika és dec. 4-ike közt), a gör.-keleti vagy orosz egyházban keresztfelmagasztalás napján (szept.14), Angliában Gyümölcsoltó Boldogasszony napján (márc. 25.). V. ö. Ideler, Handbuch der mathematischen und technischen Chronologie (ujra lenyomatva Boroszló 1883); u. a., Lehrbuch der Chronologie; Littrow, Kalendariographie (Bécs 1828. stb.). L. még Kalendárium, Kronológia.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is