Évszakok
a tropikus évnek részei, melyekre ezt a Napnak az év
folyamán elfoglalt különböző helyzete szerint felosztjuk. Minthogy pedig az
ekliptikának az egyenlítőhöz való hajlása folytán - melytől pedig a Napnak
helyzete függ - az ekliptika egy évben kétszer metszi az egyenlítőt és kétszer
távolodik el, attól legmesszebbre, egyszer észak-, egyszer délfelé, azért az
évnek négy ily része, É.-a van, még pedig tavasz, nyár, ősz és tél. Az
egyenlítőbe március 20 v. 21-én és szept. 22 vagy 23-án jő a Nap, amaz a
tavaszi, ez az őszi napéjegyenlőség (aequinoctium), egyben a tavasznak, illetve
ősznek kezdete. Junius 21. vagy 22-én hagyja el a nap északfelé legjobban az
egyenlítőt, elérve a ráktérítőhöz - ez a nyári napfordulat (solstitium
aestivum), az északi féltekén a nyárnak kezdete; december 21. va. 22-én pedig
délfelé tér el leginkább egészen a baktérítőig, ez a téli napfordulat
(solstitium brumale), az északi féltekén a tél kezdete. Az évszakok eme
sorrendje a déli féltekén éppen fordított; mikor nálunk tél van, ott nyár van s
fordítva. Hogy az É.-at a Földtengelynek a Földpályához való hajlása idézi elő,
azt már Copernicus fölismerte. Ezen - 66° 32"-nyi - hajlás, mely mellett a Föld
tengelye magamagával párhuzamosan halad, okozza azt, hogy az év folyamán a
nappalok hossza különböző és különböző a Napnak a látóhatár feletti legnagyobb
emelkedése, déli magassága. Ez a két körülmény pedig maga után vonja azt, hogy
a Nap a Föld felületét többé-kevésbé melegíti át. Az aequinoctiumok idején a
nappal tartama 12 óra és Budapesten a Nap délben 42° 5"-nyi magasságban áll; a
leghosszabb nap (az északi féltekén junius 21-22-e) Budapesten majdnem 16 óra
tartamu és a Nap déli magassága 66°; a legrövidebb nap hossza (az É. féltekén
dec. 21-22) Budapesten 8 1/4 óra és a Nap magassága délben 19°.
L. még Föld; Hőmérséklet.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|