Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ezeregy éj... ----

Magyar Magyar Német Német
Ezeregy éj... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ezeregy éj

(arabul Alif leila va leila), a leghiresebb és legnépszerübb mesegyüjtemények egyikének cime. Ez arab nyelven szerkesztett gyüjtemény egyes részei különféle országokból és különféle időkből származnak, de egy keretben feldolgozva egységes egésszé alakultak. Ámbár csak részben gyökerezett mohammedán talajban, az E. elbeszélései a mohammedán népélet változatos képét nyujtják és annak legkülönfélébb vonatkozásaival ismertetnek meg bennünket. Különsen pedig a nagy khalifának, Hárun-al-Rasidnak (l. o.), székvárosa, Bagdad és a Nilus völgyének ragyogó fővárosa, Kairó, képezik az E. elbeszéléseinek szinhelyét. Egyuttal a mohammedán nép babonás világnézletébe és képzeleti világába is bepillantást nyerünk. A hősök kalandos terveibe és cselekvéseibe lépten-nyomon természetfölötti lények avatkoznak, démonok, perik stb. Itt van egyuttal kutforrása az európai népeknél divó számos elbeszélésnek és mesének is, e körülmény adja meg az E.-nek nagy becsét az összehasonlító mondatudományra nézve. Az E. legrégibb alkotórészeit az eredetükre nézve ind elbeszélésekre visszavezethető Hezár efszáne (ezer elbeszélések) cimü persa mesék képezik, melyek már a X. században arab fordításban el voltak terjedve és fokozatosan egyéb persa elbeszélésekkel bővültek. Ez arab feldolgozásban a persa mesék mohammedán szinezetet öltöttek, és különösen a khalifa székvárosának, Bagdadnak, viszonyaihoz alkalmazkodtak. A mesemondók az iszlám világ különböző vidékein mindinkább ujabb elbeszéléseket illesztettek a IX. század óta megalkotott keretbe, mig végre előállt az E. teljes anyaga, mely azonban mind tartalomra, mind pedig elrendezésre nézve különönféleképen van hagyományozva. Midőn az E. anyagát irásba foglalták, az ujabb járulékok a különféle reviziók szerint egymástól eltértek. Csak a persa irodalomból eredt alaprészekre nézve egyeznek össze. Az E. azon helyei, melyek biztos évszámot mutatnak fel, v. félreismerhetetlen históriai viszonyokra vonatkoznak, azt mutatják, hogy az elbeszélések általán elterjedt gyüjteménye legkorább a XV. század második felében, még pedig Egyiptomban nyerte befejezeti szerkezetét. De szüntelenül a nyilvános mesemondók ajkain fordulván meg, még a XVI. század után is bővült és elváltozott; ujabb recenziókban oly epizódokkal találkozunk, melyek a XV. századbeli általán érvényre jutott gyüjteményből hiányoznak; sőt még ez utóbbiak különféle kiadásai is sokban eltérnek egymástól. V. ö Zotenberg, Histoire d"Ala al-dîn ou la lampe merweilleuse, Páris, 1888. Leginkább el vannak terjedve az első kalkuttai (2 köt., 1814-18. nem teljes); egy tuniszi kéziraton alapuló Habicht-Fleischer-féle (12 köt., Boroszló 1825-43); a Macnaghten-féle kalkuttai (4 köt., 1839-42); a búláki kiadások (2 köt., 1251 hidsra, 4 köt., 1279. hidsra). Ujabban a beiruti jezsuiták nyomdájában is megjelent az E. (5 köt. 1888-91).

Nyugaton csak a XVIII. század óta ismerik az E.-t, midőn Galland Ant., ki a francia dipolomácia szolgálatában sok ideig tartózkodott Keleten, a gyüjtemény egy arab példányát magával hozta Euzrópába és francia nyelvre lefordította (Les mille et une nuits, 12 köt., Páris 1704). Német fordítások: a Habicht-Hagen-Scholl-féle (15 köt., Boroszló 1824 és kk., azóta ujab kiadások) és a Weil-féle (4 köt., legujabban Stuttgart 1866). Számos tárgyi felvilágosító jegyzetei miatt nagyon becses Edw. Lane legelőször 1839. megjelent angol fordítása (3 köt., legujabb kiadása London 1883); a jegyzetek külön kiadásban is megjelentek (Arabian Society in the Middle Ages, London 1883). Az E. keretében a különféle recenziókban található összes elbeszéléseket ujabb időben John Payne (9 köt., London 1882-84) és Burton Rikárd (16 köt., Benares 1885-88) angol fordításai egyesítették; a Burton munkája, melyet az előző fordításokban, tekintettel az olvasók izlésére, gondosan kikerült szószerintiség jellemez, legelső teljes gyüjteménye annak, ami a X. századtól a legkésőbbi időkig az E. cimén valaha feljegyzés tárgya volt. V. ö. Arbuthnot, Arabic Authors (London 1890) IV. fejezetét. - Irodalmunkba az E.-t legelőször Vörösmarty ültette át. Ezeregy éjszaka (18 füzet Pest, 1829-34). U. a., Arab regék. 2 köt. (Pest 1866). Hoffmann Ferenc, A napkeleti regék legszebb gyöngyei. Fordította Hohenauer Ignác. 2 köt. (Pest 1863). Ezeregy éj. Az ifjuság számára átdolgozva (Buda 1872). Ezeregy éjszaka. Arab regék. Galland, Habicht. Vörösmarty és többek kiadásai után. 4 kötet (Bpest 1884-85).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is