Ezoterikus

(gör.) belső, ami csak a beavatottak számára való; ellentéte az exoterikus, ami a kivül állók, a be nem avatottak számára való. Állítólag a régi görög vallási szektákban használták először e különbséget; a beavatottak titkokat tudtak meg, melyeket a többiek előtt elrejtettek. Arisoteles többször használja e kifejezéseket, nála exoterikus népszerüt jelent; neki is voltak ily népszerübb művei, de azok mind elvesztek. Fönmaradt tudományos műveit ujplatonikus magyarázói E.-oknak nevezték, amiből némely római iró azt következtette, hogy azokat, mint titkosokat, csak kiválasztott tanulókkal közölte. Annyira nem értették ők Aristotelest!

Forrás: Pallas Nagylexikon