Ezüst sói

az egy vegyértékü Ag gyök vegyületei a savmaradékokkal. E sók némelyike vizben könnyen oldható, mint az e.-nitrát, a klorát, a fluorid; mások, mint az e.-szulfát, nitrit vizben kevéssé oldhatók. Az e.-klorid, bromid, jodid és cianid, továbbá az e.-bromát, jodát, foszfát, árzenit, árzenát, borát, karbonát és kromát vizben vagy alig oldódnak, vagy ugyszólván oldhatatlanok. Ez utóbb említett sók közül hig salétromsavban nem oldódik az e.-klorid, bromid, jodid, cianid, bromát, jodát, a többiek hig salétromsavban feloldódnak; ammoniában, az egy jódezüst kivételével, ezek mind elég könnyen oldódnak. Szintelenek, illetőleg fehérek az e.-nitrát, klorát, fluorid, szulfát, klorid, cianid, bromát, jodát, meta- és pirofoszfát, borát; kissé sárgás szinüek az e.-bromid, karbonát és nitrit, valamivel sárgább az e.-jodid; az e.-arzenit és ortofoszfát sárgák. Az e.-árzenát vörösbarna, az e.-kromát élénkvörös szinü. A vizben oldható ezüstsók nagyon mérgesek. Különösen a fotografáláshoz használják, némelyiket pedig gyógyszerül. Bomlékony vegyületek; számos az erősebb hevítéskor teljesen elbomlik és fémezüst marad vissza. Különben már a világosságon is bomlanak, különösen, ha szénvegyületek is vannak jelen.

Forrás: Pallas Nagylexikon