Ezüstjodid
jodezüst AgJ. A természetben is nagy ritkán előfordul
(Chili). Rendesen ugy készítik, hogy ezüstnitrát oldathoz káliumjodid oldatot
elegyítenek, midőn az ezüstjodid sárgás csapadék alakjában leválik.
Kristályokban is előállítható. Ugy a mesterséges, mint a természetes
E.-kristályok a hatszögü rendszerbe tartoznak. A megolvasztott E. f. s.-a 5,69
(0° -on), a kristályosé 5,67 (14° -on). Érdekes, hogy az E. a megmelegítéskor -
a legtöbb testtől eltérően - összehuzódik. A vörösizzás hőmérsékén sárgás-vörös
folyadékká megolvad, mely a kihüléskor szennyessárga tömeggé mered meg. Kémiai
sajátságaira nézve az ezüstkloridhoz hasonló, ammoniában azonban ugyszólván
oldhatatlan. A fény iránt szintén igen érzékeny, ugy hogy fotografiai célokra
felhasználható. Daguerre, a fotografia felfedezője olyan rézlapokat használt,
amelyek ezüsttel voltak bevonva; e lapokat azután jód gőzének téve ki, azokon
igen vékony E. réteg képződött.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|