Ezüstjodid

jodezüst AgJ. A természetben is nagy ritkán előfordul (Chili). Rendesen ugy készítik, hogy ezüstnitrát oldathoz káliumjodid oldatot elegyítenek, midőn az ezüstjodid sárgás csapadék alakjában leválik. Kristályokban is előállítható. Ugy a mesterséges, mint a természetes E.-kristályok a hatszögü rendszerbe tartoznak. A megolvasztott E. f. s.-a 5,69 (0° -on), a kristályosé 5,67 (14° -on). Érdekes, hogy az E. a megmelegítéskor - a legtöbb testtől eltérően - összehuzódik. A vörösizzás hőmérsékén sárgás-vörös folyadékká megolvad, mely a kihüléskor szennyessárga tömeggé mered meg. Kémiai sajátságaira nézve az ezüstkloridhoz hasonló, ammoniában azonban ugyszólván oldhatatlan. A fény iránt szintén igen érzékeny, ugy hogy fotografiai célokra felhasználható. Daguerre, a fotografia felfedezője olyan rézlapokat használt, amelyek ezüsttel voltak bevonva; e lapokat azután jód gőzének téve ki, azokon igen vékony E. réteg képződött.

Forrás: Pallas Nagylexikon