Ezüstmérgezés
Az ezüstsóknak, belsőleg véve mérgező tulajdonságai vannak.
A vele való mérgezések, különösen a hevenyés mérgezések, ritkák. Leggyakrabban
orvosi használat közben, különösen gyermekeknél, történnek ilyen mérgezések
azáltal, hogy utóbbiak a szájukbeli fekélyek stb. étetésekor a pokolkövet
elharapják s lenyelik. Egy gyermeknél ilyen uton halálos mérgezés is történt. A
mérgezés szimptomái: heves hányás és hasmenés, a kihányt gyomortartalom fehér,
de állás közben megfeketedik; olykor önkivületet, görcsöket, majd bénulásokat
is észleltek. Ellenszerei: tojásfehére, tej és konyhasó (hig oldatban).
Gyakoriabbak a krónikus E.-ek, melyek rendesen olyanoknál fordulnak elő, kik
huzamos időn keresztül szednek ezüstnitrát-tartalmu orvosságokat, nevezetesen
pedig nehéz betegségben és gerincagysorvadásban szenvedőknél; sőt olyan eset is
van följegyezve, melyben egy szakállát pokolkőtartalmu festőszerrel barnító
férfinál is megjelent az E. kezdete. Ilyenkor az ujjak első (körmös) percén, a
fogjéhon, a szájpadláson, a szem kötőhártyáján és anak fehérén, a bőőrnek
legkülönbözőbb helyén is szürkés foltok jelennek meg, melyek később
összefolynak, s azon kórnak képét adják, melyet argiriának v. argirosis-nak
neveznek. Ebben szenvedők belső szervei, a belek nyálkahártyája, az agynak
burkai, a májnak tokja és a vesék levezető csatornácskái és edényei is mutatják
e szürke szinü ezüstlerakódást, melyek eltüntetésére és a betegség gyógyítására
semmiféle szerrel nem rendelkezünk, s különösen a májban egész az élet végéig
megmarad a nagy mennyisében lerakódott ezüst. Rózsahegyi vizsgálatai szerint az
erősebb mérgezés lesoványodást, s az izmoknak, májnak stb. elzsirosodását
okozza.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|