Ezzo
XI. századi nagy tudományu bambergi skolasztikus, aki a Vita
Altmanni (Monum. Germ. SS. XII. 230.) szerint a Günther bambergi püspöktől
1065-ben a szent földre vezetett zarándoklás alkalmával, Krisztus csodáiról
jeles német dalt (cantilena de miraculis Christi) irt, mely a hivőkre és a
későbbi költőkre nagy hatással volt. E dal, mely egy voraui és egy strassburgi
kéziratban maradt reánk, különböző cimeken idézik: Ezzo dala, Dal a
megváltásról, Az igazi kezdetről (Von dem rechten Anegenge), Dal Krisztus
csodáiról stb. Ezzo dala kétségtelenül 1064 előtt (nem a zarándokuton)
keletkezett és Willo (aki 1082. Michelsbergben apát lett) zenésítette meg.
Nyelve a keleti frank nyelvjárás. Tartalma: a kereszténység összes eszméinek
összefoglalásával, hatalmas, erőteljes nyelven buzdít az igaz hitre és az
önmagába szállásra. Kiadták Müllenhoff és Scherer, Denkmäler (3. kiad., Berlin
1892, 31. sz.), Barach K. A., fakszimilében (Strassburg 1879) és Päral Piper,
Die geistliche Dichtunkg des Mittelalters (Berlin és Stuttgart 1889, I. 41.
l.). Róla irt Wilmanns W., Bonn 1887. és H. Giske, Zur Textkritik des
Ezzo-leichs (Germania, 28. köt. 89. l.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|