Fá-Hien
(kinaiul) a. m. a törvény világossága. Egy buddhista
szerzetes papi neve, ki Kr. u. 399. szent könyvek gyüjtése végett Indiát,
Cejlont és más buddhisták által lakott országokat bejárt és vallási könyvekkel
megrakodva 14 évig tartó utazás után hazájába visszatért. Zarándok utjáról
Fukuo-li cimen egy utirajzot irt. Először Remasut Abel fordította le azt
franciára (1836) Foe-Koue Ki, ou relation des royaumes bouddhiques: voyage dans
l"Afghanistan et dans l"Inde exécuté a la fin du IV siecle par Chy Fa Hien.
Trad. d. Chinois et commenté p. Klaproth et Landresse (Páris 1836). Ez a
fordítás tele van hibákkal, mert akkoriban még nem ismerték a buddhisták
műnyelvét és az ind szavak kinai átirásának kulcsát. Ujabb angol, az eredeti
szövegből készült fordítása Legge-től. Fa Hien. A record of buddhistic
kingdoms, being an account of his travels in India and Ceylon (399-414) in search
of the buddhist books of discipline. Transl. a. annot. W. a Corean recens. of
the chinese text. (Oxford, Clarendon Press 1886).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|