Fabula

(lat.) a. m. mese. - F. palliata, a régi rómaiaknál oly vigjáték, melynél a történet és a jelmez görög volt; ellentéte F. togata, mely római öltözetben (toga) adatott elő; utóbbi lehetett: F. praetexta, melyben szenátorok, F. trabeata, melyben lovagok és F. tabernaria, melyben alsóbb néposztálybeliek szerepeltek. - F. docet, a mese tanusága. - Fabulista, meseköltő. - Fabulatorium, a középkori szerzetesek kolostorában a társalgó szoba.

Forrás: Pallas Nagylexikon