Facies
(lat.), a. m. arc. - F. a földtanban azon különbség, amely
egy időben képződött kőzeteknél észlelhető Ilyen különbségek észlelhetők ugy a
vulkáni, mint a vizi eredésü (üledékes) kőzeteknél. Az üledékes kőzeteknél a F.
különbség a legszebben észlelhető, mivel a képzésükben résztvevő növényi és
állati szervezetek létföltétele és igy elterjedése is igen sok körülménytől
függ. Egy helyen az egyik állat-osztálynak, nemnek v. fajnak kedveznek a
körülmények, más helyen másoknak és igy különböző aránylag egymáshoz közel eső
helyen nagyon különböző állati és növényi tenyészet fejlődik ugy a mostani édes
és különösen sósvizekben, mint amint fejlődött a régibb földtani korszakok
vizeiben a föld különböző koru rétegeinek a tanusága szerint. Az állati és
növényi tenyészet minemüsége függ a viz és vizfenék minőségtől, a környezet
anyagától, az éghajlattól, a fény behatásától stb. A F.-képződés is tehát
ugyanennyi föltételtől függ és éppen ezért a F. az üledékes kőzeteknél
tulajdonképen nem egyéb, mint a viz fenekén uralkodó fizikai körülmények
működéseinek eredménye, melyek az élő szervezeteknek a vizben való eloszlását
szabályozzák. - F. hippokratica, az arcnak halálküzdelemben való eltorzulása,
ez hirtelen halálesetnél többnyire hiányzik, s legkifejezettebb hosszan tartott
betegségek végén, amidőn már az akaratlagos mozgások megszünnek, az arcvonások
elváltoznak, az alsó állkapocs lesülyed, a száj tátva marad, a szemek szintén
félig nyitottak, a szemgolyók szabálytalan állásban a végtelenbe tekintenek, a
szaruhártya fénytelen lesz (a szem üvegesedik), az orr hegyessé válik.
Hozzájárul még a kép ijesztő voltához a sárga, fakó szine az arcnak, amelyen
hideg verejtékcseppek ülnek. Ezen arceltorzulás nevét Hippokrates görög
orvostól kapta. L. Halál.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|