Fadarazsak

(Uroceridae Leach), a Hártyásszárnyu rovarok (Hymenoptera) rendjének egyik családja, egyenes, fonálforma, sokizü csápokkal, rövid, két stigmaszerü nyilással biró hátsó testvéggel, teljesen erezett szárnyakkal, lábszárain egy-egy végtüskével; ülő, megnyult, hengeres vagy összenyomott potrohhal s ez már a lárván is meglevő alfeli tüskével, leggyakrabban kiálló tojócsővel; ez két oldali lemezből és kivájt, fürészes csatornából áll, melynek segélyével furja meg a nőstény a peték lerakása céljából a fákat. Három lábpárral biró lárvái igen hosszu idő alatt fejlődnek ki. Fajokban nem nagyon gazdag s ezek különösen Europában és É.-Amerikában tenyésznek. Egyik faja a Sirex juvencus L., mely 2,5 cm. hosszu, kékesszinü, lábai vörhenyessárgák, szárnyai sárgák, a him félakkora mint a nőstény, potrohján széles, sárgásbarna öv van és hátulsó lábai sötétek. A Sirex gigas L. 2,5-4 cm.hosszu, potrohja sárga, a himé fekete hegyü, a nőstényé fekete gyürüs; feje és torja fekete; csápjai, lábai sárgák. Mindkét faj junius végén jelenik meg, csak rövid ideig él s csak akkor tünnek fel, ha nagyobb tömegben jelennek meg. Petéiket fákba rakják. A lárvák a fákban kigyózó, 4 millim. átmérőjü járatokat vájnak s itt több évig élnek, ugyhogy nem egyszer a már feldolgozott fából bujnak elő a kifejlett darázsok, amelyek nem egyszer a pléhlemezeket is átrágják. A gabona-darázs (Cephus pygmaeus L.) 6,5 millim. hosszu, fénylő fekete, sárga pontokkal diszített, csaknem gömbölyü fejjel, gyengén bunkós csápokkal. Májustól kezdve repked és petéit a gabonanemüek szárának felső bütykeibe rakja. A lárva átvágja a bütyköket s aztán a szárban ide-tova mászkál. Az aratás idején a szár alsó részében beszövi magát, áttelel s aztán a darázs megjelenése előtt 14 nappal bebábozódik. A megtámadott gabonaszálak vagy nem teremnek egyáltalán, vagy csak hiányos kalászokat nevelnek. Hazánkban is gyakori s néha károkat is okozhat.

Forrás: Pallas Nagylexikon