Faigel

Pál, magyar iró, kat. pap; szül. Szécs-Kereszturon (Zemplén vmegye) 1802 aug. 8-án, megh. Kápolnán 1871. ápr. 1. 1824. az egri papnöveldébe lépett. 1828. pappá szenteltetvén, gyöngyösi lelkész lett, ahol kilenc évi működése alatt kórházat alapított. 1838. boczonádi plébános lett. Itt széleskörü tevékenységet fejtett ki. Ájtatos társulatokat és mértékletességi egyesületet alakított stb. Hiveinek nemcsak lelki orvosa, hanem testi betegségeikben is segítségökre volt. Megalapította 1848. a jó és olcsó könyvkiadó társulatot. Több elhanyagolt iskolát helyreállított. 1857. alesperes és u. a. évben cimzetes kanonok lett. 1862. a kápolnai plébániára helyezték át. F. tudományszerető ember volt. Diszes könyvtára az ujabb irodalmi termékeket mind magában foglalta. Maga is irodalommal foglalkozott. Önálló művei: Urnapi ájtatosság; Nepomuki-Szent-János tisztelete; Az Ur olvasója; Élőrózsa stb. Irt ezeken kivül számos értekezést és könyvbirálatot a Religio és Nevelésben, és a Religióban. V. ö. Koncz Ákos: Egri egyházm. irók csarnoka.

Forrás: Pallas Nagylexikon