Faizás

(erdőlés), az urbéreseket a földesur erdejében illetett haszonvétel. Megkülönböztetendő a tüzi F. és az épületi F. haszonvétele. Mindkettőt az 1836. évi VI. tc. 4. §. szabályozta. Sok helyütt a F. fejében az urbéresek bizonyos erdőrészt kaptak. Az urbérnek megszüntetése folytán, az urbéri viszonyokat rendező urbéri nyiltparancs (1853. évi márc. 2.) szerint (10 §.) ott, hol a volt jobbágyok a faizás törvényes élvezetében voltak, számukra helyette a földesurasági erdőből, amelyben addig a faizást törvényesen gyakorolták, egy a haszonvételnek megfelelő rész hasítandó ki. A fenmaradó erdőterület a földesurnak teljes tulajdonul marad. Ezen rendelet az egyes jobbágyok v. egész községek számára már elébb kihasított erdőkre nézve is szabályul szolgál. Később az erdei haszonvételeket az 1851. évi LIII. tc. szabályozta l. Urbér.

Forrás: Pallas Nagylexikon