felső-egyiptomi kerület (mudirija) a Nilustól Ny-ra,
Baharieh és Farahfrah oázisokat is beleszámítva 1277 km2 művelés
alatt álló területtel, (1882) 234591 lak. (1 km2-re 184). F.
összenyomott köralaku mélyedés, melyet minden oldalról magaslatok fognak körül
s amelyet csak a Libiai-hegyláncot áttörő El-Lahun hegyszoros, ahol a Bahr
Juszef foly keresztül, köt össze a Nilussal. E-on a magaslatok meredekek,
egyebütt szelid lejtőjüek. F. három különböző magasságu részből áll; a K-i 8 m.
magas, a Nilusnak legközelebb eső része fölött; a második, az É-i és Ny-i
amannál 7 méterrel mélyebben fekszik; e két részt számos, a Bahr Juszefet
tápláló kis csatorna öntözi. A harmadik részt, a nyugatit, az 50 km. hosszu,
7-8 km. széles és mintegy 10 m. mély Birket el-Kerun nevü tó foglalja el. A
föld alluvium, amely mésztuffán nyugszik. É-i és Ny-i része a legtermékenyebb;
rizs, buza, rozs, len, durra, továbbá indigó, rózsa, datolyapálma, olajfa a
főtermékek; a pamut és cukornád még nem adnak bő termést. A házi állatok közül
a legtöbb a juh, kevesebb a ló és a teve. Az ipar elég virágzó; különösen
sálokat, közönséges posztót, pamutkelméket és keresett rózsaolajat készítenek.
Fővárosát, Medinet-el-Fajumot vasut köti össze a Nilus völgyével. F.
archeologiai szempontból is igen érdekes. A XII. dinasztiából való XIII.
Amenemha király ugyanis a keleti magasabb részt hatalmas, nagy, mintegy 50 km.
hosszu töltésekkel, amelyeknek nyomai máig is láthatók, vétette körül, amelyben
a Bahr Juszef utján a Nilus fölösleges vizét összegyüjtötték, hogy azután,
különösen ha a Nilus áradása nem volt kielégítő, részint a F. alacsonyabb
részeit, részint annak környékét, egészen Memfiszig öntözhessék. Ez óriási
viztartót Mveretnek, Moerisnek, kopt nyelven flomnak (a. m. tenger, innen a F.
név) nevezték. A Moeris-tó K-i szélénél valamivel alantabb épült a hires
labirint és ettől csak csekély távolság választotta el Krokodilopoliszt,
amelyeknek romjai máig is megmaradtak. Fayum-ban találták 1877-78. azt a hires
papirusz-oklevél-gyüjteményt, mely jelenleg Rainer főherceg birtokában van. V.
ö. Goldziher cikkét a Budap. Szemlében, 1894 april; Linant de Bellefonds,
Mémoire sur le lac Moeris (Alexandria 1843); Brown, The Fajum and Lake Moeris
(1892).
Forrás: Pallas Nagylexikon